Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

írta Zrínyinek, az „igen felmagasztaltatott, szerencsés bánnak.” Kifejtette, hogy a balkáni tartományok „vannak török pogány hatalma és Sárkány birodalma alatt,” mert hiányzott a belső egyetértés, a bolgárok „a dicséretes trá- kok, a vitéz rácok, a boszniai urakkal” együtt egymás ellen harcoltak, és amikor jött a török napkeletről, nem segítették egymást. Elmondta, hogy török álruhában Rómába menetelekor, végig a Balkánon mindenütt Zrínyit dicséretét hallotta, s reményeit így zárta: „az Úristen áldja Fölséges uraságo- dat és tartsa, erősítse Vitézi Jobb kezedet, hogy kigyomlálhassad az pogány nemzetséget az mi földünkből és megteljesítsed az mi keresztényi szent hitünket, minket is nyomorultakat az török rabságából kiszabadíts.”9

Zrínyi az írást megküldte Batthyány Ádám főkapitánynak, s ő az uralkodói leveleket is tartalmazó külön gyűjteményében őrizte, együtt Zrínyi 1648. június 5-i keltezésű programadó levelével. Ebben a korai írásában fogalmazta meg Zrínyi a későbbi műveiben kifejtett gondolataival együtt a nagy tervét, az ország megszabadítását az oszmán hatalomtól. Az 1606-ban megkötött Habsburg-török zsitvatoroki béke jótékony hatása Magyarországon nem érvényesült, mert „árnyéka alatt rabol, éget, ront a török bennünket.” Falvak tucatjait hódoltatta be, vagyis növelte a szultán adófizető területét. A határ menti harcok már nem segítenek, - írta Zrínyi - nagy dolgot kell véghezvinniük: „Mi nem kicsiny emberek vagyunk, kicsiny csatázás és haszontalan járás, ha ugyan valami haszonnal van is, minekünk nemigen tisztességes; nagy vízben kell halásznunk és nagy fába kell vágnunk az fejszénket, az mely ellenségünk romlásával és nagy hírrel dűljön le.”10

Tervüket azonban a legnagyobb titokban kellett tartani, mert a cselekvés sikere az időpont jó megválasztásán múlt. Zrínyi nemcsak a magyarországi helyzettel számolt, hanem alaposan mérlegelte a nemzetközi viszonyokat. Figyelemmel kísérte a harmincéves háborút lezáró münsteri és osnabrücki tárgyalásokat. A béke szövegét 1648-ban Vesztfáliában nagy reményekkel írták alá. A békerendszer lehetőséget adott, hogy a keresztény országok között kialakuljon az erőviszonyok hatalmi egyensúlya, és egymással megbékélve összefogjanak a török ellen. I. Rákóczi György folytatva Bethlen

9 Stanislavovich Fülöp Zrínyinek. Róma, 1648. május 20. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (MNL OL) P 1322 Batthyány levéltár. Memorabilia 1026.

10 Zrínyi Batthyány Adámnak. Csáktornya, 1648. július 5. Bene-Hausner 1997. 45^t7.

24