Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig

lében beszámol a fejedelemnek mások mellett egy Sztropkó környékén végrehajtott sikertelen portyáról, amelyben az ő hajdúi mellett „Petróczi és Szűcs János Uraimék” csapatai vettek részt. Ezt követően arról ír, hogy „az Német az ágyúkkal itt Tavamán vagyon”. Tavama pedig Csicsvával szomszédos település, így nem valószínű, hogy a várban ekkor kuruc helyőrség állomásozott, hiszen a vár már az 1684-es ostrom kuruc tüzérségi támadásával szemben sem tudott mit kezdeni, ekkor pedig romos volt.50

nagyközség iratai (1398) 1606-1950. Tárcái mezőváros feudális kori iratai (1398) 1606- 1848. Városkönyvek. 3. kötet. 1670-1834. (Benne: „Tartzal Várossának Főbb Változásai. Mellekben minthogy Magyar Országnak 1670dik Esztendőtől fogva 1700dik Esztendőig történt nevezetesebb szomorú viszontagságait is Esztendőnként híven meg irta N : Babótsai Isák.” - azaz Babocsay Izsák: Fata tarczaliensia, azaz TarczaT mezőváros főbb változásai 1670-1700. A szöveg az eredeti krónika 1748 utáni átirata.); Angyal 1889. Negyedik fejezet. A török háború első évei. IV. http://mek.oszk.hU/05600/05641/html/2kotet/01.htm#225 (Utolsó letöltés: 2015. márc. 31.); Bánlaky 1928. 17. Magyarország felszabadítása a török uralom alól (1683-1699). A.) A Buda visszavételéig terjedő hadjáratok. 2) Az 1684. évi hadjárat.; Néző 2004. 58.; Nagy László 1983. 294—295.; Szirmay András feljegyzései 16801713.1., 2004. 36., 250-251.

215