Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig
nem lehet megmászni, de a munkát hátráltatja, hogy a várban most se mész, se szekér, se igavonó jószág nincs, mivel a szegénység nem mert még hazatérni az erdőkből. Az elrontott bástyában találtak 60 golyót, ezt az ágyúk után küldik Báncsy Lászlóval Ungvár alá, mihelyt szekeret kapnak.49 50 Arra vonatkozóan, hogy Csicsva 1684 nyara után meddig maradt még Thököly kezén, a kutatások jelen állása szerint nem sikerült pontos választ kapni. Annyi bizonyos, hogy 1686-ban és 1702-ben is elpusztult állapotúként, romosként Írják le, így nem elképzelhetetlen, hogy ha volt is benne kuruc őrség, a császári erők közeledtére elhagyták a várat. A császáriak pedig Johann Valentin Schulz altábornagy, a felső-magyarországi hadtest parancsnoka és az oda beosztott Barkóczy Ferenc vezetésével 1685 elején támadást indítottak a felső-zempléni várak, majd tavasszal Ungvár ellen, ennek során Flomonnát és Vinnát elfoglalták, Ungvár alól viszont május folyamán három heti ostrom után el kellett vonulniuk. Sztropkó várában pedig az 1685. február 26-án tartott „labanc” megyegyűlésen tudatta Ben- kovics Ágoston leleszi prépost, váradi püspök mint királyi ember a vármegye közönségével, hogy I. Lipót báró Barkóczy Ferencet nevezte ki főispánná. E mellett Szropkó 1685 tavaszán egy ideig a császári hadak fontos állomáshelye. Itt tartózkodik Barkóczy Ferenc és Schulz is április folyamán, aki mellett ekkor 600 muskétás és 400 dragonyos volt a városban, valamint a városon kívül egy gyalog regiment. Mivel Felső-Zemplén 1685 telétől már császári kézen volt, nem elképzelhetetlen, hogy Csicsva is az ellenőrzésük alatt állt, de erről eddig közvetlen forrásokat nem sikerült találni, azonban egy Szalánczy Ferenc kuruc gyalogsági tiszt által május végén írott levél arra utal, hogy a vár nem volt már Thökölyék kezén. Leve49 MNL OL G 2. II. I. Gall Márton levele Thökölyhez. Csicsva, 1684. jún. 23. 50 Csicsváról 1685-ből egyelőre sem a Thököly-szabadságharc levéltárában, sem a kor talán két legfontosabb zempléni vonatkozású krónikájában, illetve naplójában Babocsay Izsák, illetve Szirmay András műveiben nem találtam adatot. Sztropkó császári kézre kerülésére két eltérő adat található. Egyes szerzők szerint Schulz még 1684 őszén, míg Szirmay naplója szerint 1685 elején foglalta el. MNL OL G 2. II. 1. Kellemesi János levele Thökölyhez. Patak, 1685. ápr. 16., Fajgel Péter levele Thökölyhez. Patak, 1685. ápr. 27., Szalánczy Ferenc kuruc tiszt levele Thökölyhez. Veresvágás, 1685. máj. 26.; U et C 107:45. In: U et C. http://mol.arcanum.hu/urbarium/opt/al01112.htm?v=pdf&a=start (Utolsó letöltés: 2014. nov. 26.); MNL BAZML SFL IV. 2001/a. Prot. 10. Protocollum Comitatus Zempleniensis 1669-1695. Az 1685. február 26-ai megyegyűlés jegyzőkönyve. 203-206.; V. 272/a. Tárcái 214
