Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig

Balka István volt Esterházy Mária porkolábja és ekkor Zemplén vármegye három-négy gyalogja is a várban állomásozott, akiknek a fizetését (3 magyar forint) kettő-négy havonta folyósította a megye tisztviselőin keresztül. A vár­megye egyébként több gyalogot tartott fegyverben, ugyanis 1678-ból fenn­maradt két fizetési jegyzékük is. 1678. február 24-én, Varannón id. Szent- iványi Mihály alispán parancsára Barankó Sándor szolgabíró kiadta Raduly László főhadnagynak az ő és az alárendeltségében szolgáló, 4 tizedbe szer­vezett 39 gyalog fizetését. Augusztus 1 -jén pedig Sztropkón tartottak mustrát felettük az alispán parancsára, és ennek alkalmával fizették ki a járandóságukat. Ekkor főhadnagyuk - akit itt Radoly Nagy Lászlóként említenek - parancs­noksága alatt 5 tizedbe osztva 43 vármegyei gyalogot írtak össze. A kora­beli források tanúsága szerint a főhadnagyi fizetés 12 forint, a tizedeseké 4, a gyalogoké 3 forint volt havonta.33 A vármegyei gyalogokról szóló források részletesebb bemutatása azért indokolt, mert ennek fényében válik érthetővé a következő, 1681-es, a „csics- vai labancokról” szóló levél. 1681. szeptember 8-án Abaúj vármegye köz­gyűlése levelet intézett Zemplén vármegye közönségéhez, mivel „mind Csics- ván, mind másutt lévő Labanczay, ki menvén oly alkalmatossággal a fortali- tiumokból, s excurrálván, a mi Nemes Vármegyénkben lévő helyekre” azok lakóitól a maguk részére különféle szolgáltatásokat követeltek (fa, gabona, széna, abrak, hús, vágómarha) és ezek beszolgáltatására különféle fenyege­tésekkel kényszerítették az abaúji falvak lakóit. A zempléni „labancok” ezen eljárása a minden felől nyomorgatott szegénység nagy kárára, Abaújnak pe­dig nagy ártalmára van. Kérték ezért, hogy alattvalóit (a vármegyei katona­Bakos-Szentiványi és más családok levéltárai (A báró szalai Barkóczy család levéltára) 1288-1946. Fasc. 80. No. 2264. Zemplén vármegye levele országgyűlési követei, Szent- iványi Mihály és Semsey Pál részére Sopronba. Homonna, 1681. máj. 12.; Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre. 1. Budapest, 1888. In: Szilágyi Sándor (szerk.): Magyar Történel­mi Életrajzok. 230-231., 255.; Bársony István: A hadvezér Thököly Imre a magyar törté­netírásban. In: Gróf Imrich Thököly a jeho povstanie. Thököly Imre gróf és felkelése. Zostavil. Peter Kónya. Presov, 2009. 299-310.; Varga 2007. 20-21. 33 MNLBAZML SFLIV. 2001/p. 1. cs. No. 91. Zemplén vármegye gyalogjainak fizetési lajst­roma. Varannó, 1678. febr. 24., Zemplén vármegye gyalogjainak fizetési lajstroma. Sztropkó, 1678. aug. 1., 8. cs. No. 487. Balka István porkoláb nyugtája. Csicsva vára, 1677. júl. 4., Balka István nyugtája. Csicsva vára, 1677. dec. 4., Balka István nyugtája. Csicsva vára, 1678. febr. 4. 204

Next

/
Thumbnails
Contents