Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig

ságot) ne engedje a területükön hatalmaskodni, amely Zemplénnek se tetszene, ha ezt más tenné vele.34

A zempléni főispáni birtokközpontokban, rezidenciákban a 17-18. századi források alapján elmondható, hogy rendszeresen állomásoztak vármegyei gyalogok. 1667-ben báró Bocskai István pamói és szerdahelyi kastélyaiban, 1692-ben id. gróf Barkóczy Ferenc főispán tavarnai kastélyában, a Rákóczi-szabadságharc idején id. valamint iíj. gróf Barkóczy Ferenc főis- pánsága idején a csicsvai várban, 1715-1717-ben pedig gersei Pethő Mihály főispán sztropkói várában ők őrizték a vármegye rabjait. Gróf gersei Pethő Zsigmond főispánsága idején, 1673-ból arra van adat, hogy négy vármegyei gyalog a „kapu között” teljesített szolgálatot.35

A vár és a vármegye közigazgatási-igazságszolgáltatási kapcsolata azonban nem merült ki abban, hogy vármegyei gyalogok állomásoztak falai között, de 1677-1682 között gyakori helyszíne a megyegyűléseknek, amelyek megtartásaiban 1672 után zavarokat okoztak a bujdosók támadásai. Damay Péter táblabíró 1673. szeptember 15-én például arról számolt be Chemey (Csemey) Pál zempléni alispánnak, hogy megérkezett a megyeházának helyet adó Zemplén mezővárosába a vármegye jegyzőkönyvével az aznapra meghirdetett megyegyűlésre, azonban senkit nem talált ott. Levele végén pedig arra kérte az alispánt, hogy a gyűlés napjáról időben értesítsék, hogy emiatt a megye kárt ne szenvedjen, de hozzátette, hogy mivel a vármegyében nagy „felfordulás” van, nem hiszi, hogy különösen „Al-Zemplén“-ből (a Hegyaljai járásból) egy nemes is eljönne erre. 1675-ben már többször (május 20., 30., július 10. - generalis

34 MNL BAZML SFL IV. 2001/b. Historicorum Tomus XI. Fasc. 175. No. 1979. Abaúj vármegye levele Zemplén vármegye közönségének. Kassa, 1681. szept. 8.

35 1706-ból arra is van adatunk, hogy a csicsvai várban a vármegye rabjainak szállásán végzett kőműves munkát a Kucsinban lakó Kőmives Dávid. MNL BAZML SFL IV. 2001/a. Prot. 10. Protocollum Comitatus Zempleniensis 1669-1695. Az 1692. aug. 27-ei varannói tisztújító megyegyűlés jegyzőkönyve 461.; IV. 2001/p. 3. cs. 218. Sóvári Soós István zempléni alispán utasítása Szentléleki Mészáros András deák, szolgabíró részére, hogy fizessen ki a Kucsinban lakó Kőmives Dávidnak 12 forintot. Kucsin, 1706. jan. 5.; 8. cs. No. 487. Czemiczky Mátyás sztropkói számtartó nyugtája. Sztropkó vára, 1673. nov. 24.; Lásd még erről: Oláh Tamás: Zemplén vármegye és térsége hadi krónikája 1710 elején. In: Czigány István-Kincses Katalin Mária (szerk.): Az újrakezdés esélye. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc befejezésének 300. évfordulója alkalmából. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára. Sorozatszerkesztő: Veszprémy László. Budapest, 2012. 33-68.

205