Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig

de nem jártak sikerrel. Három szekémyi halottat vittek el, hét szekérnyi meg a falak alatt maradt. Barkóczy Ferenc 30 végvári lovassal a kastély felmentésére ment, de már csak 60 kuruc lovassal csaphatott össze, akiket megfutamított ugyan, de a fogságba vetett városiakból senkit sem tudott megszabadítani. A kurucok emellett sarcolni kezdték a környéket. Elfogtak módosabb jobbágyokat és addig nem engedték szabadon őket, amíg a pénzt ki nem fizették. Varannó mezővárosára 3000 tallér sarcot vetettek ki.31

1678 után a Thököly vezetése alá kerülő kuruc mozgalomnak sikerül rákényszeríteni a Habsburg-kormányzatot, hogy megengedje hadaik számára a felső-magyarországi vármegyékben való téli-tavaszi kvártélyozást. Ez az

1680. november 15-én megkötött jolsvai fegyverszünetet követően, a következő év tavaszán Felső-Zemplént is érinti. Ez derül ki ugyanis a vármegyének a soproni országgyűlésre küldött követeihez, Szentiványi Mihályhoz és Semsey Pálhoz intézett leveléből, amely az 1681. május 12-ei homonnai megyegyűlésen született. Többek között beszámolnak arról, hogy nagyon szorongatják őket a beszállásolt kuruc hadak, valamint a Habsburg-adminisztrá- ció. Levelükből kiderül, hogy Petneházi (feltehetően Petneházy Dávid kuruc ezereskapitány) Csicsva közelében, „Varannón s azon a Völgyön fel Hadaival együtt Quartélyozik már egy hete”. Egy évvel később, 1682 áprilisában pedig az Ung vármegyei Kapóson kötött olyan megállapodást Thököly az udvar megbízottaival, hogy hadai számára szállásterületül megkapja az

1681. november 13-ai szoboszlói fegyverszüneti megállapodásban átadott megyék mellett többek között egész Zemplén vármegyét is.32

A kuruc mozgalmak idejéről a várban állomásozó fegyveresekről is vannak adataink. Homonnai Drugeth Zsigmond főispánsága idején, 1677-1678-ban

31 Bánlaky 1928. 16. A Rákóczyak, Zrínyiek és Thököly Imre első küzdelmeinek korszaka (1630-1682). VIII. A bujdosók küzdelmei 1672-től 1678-ig. b) A bujdosók harcai Tököly Imre föllépéséig, 1673-tól 1678-ig.; Komjáti Zoltán Igor. „...Az mit hallottam, kötelességem szerint akarám nagyságodnak tudtára adnom...” Adalékok a híráramlás és hírhálózat történetéhez Felső-magyarországon Koháry István fuleki főkapitány levelezése tükrében (1672-1682). In: Fons. 17. évf. 2010. 1. sz. 113-140.; Nagy László: Kuruc életünket meg- állván csináljuk...” Társadalom és hadsereg a XVII. századi kuruc küzdelmekben. Budapest, 1983. 292.

32 A jolsvai fegyverszünet értelmében Thököly hadai számára téli-tavaszi szállásterületül eredetileg Bereg, Ugocsa és Szatmár vármegyéket kapta meg. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Levéltára (SRK TGYL) Dókus-hagyaték. Barkóczy203