Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig

Homonnai legfontosabb zempléni támaszpontját, Jeszenőt, amelyet felesége augusztus 1-jén adott fel.29

Bár 1644 tavaszán és nyarán nem tesznek említést Csicsva ostromáról, de a vár az 1644—1645-ös hadjárat idején („sub disturbiis”) Rákóczi ellenőrzése alá kerülhetett. Az 1645. évi linzi béke végrehajtása érdekében lefolytatott 1646-1647. évi tárgyaláson ugyanis a királyi békebiztosok több alkalommal is kérték az erdélyi tárgyalódelegációtól, hogy a fejedelem által Liptóújvár- ból, Gyarmatról, Kékkőből, Palocsáról, Putnokról, Szendrőből, Boldogkőről, Csicsváról, Sztropkóról és más helyekről elvitt tüzérségi eszközöket és lőszert szolgáltassák vissza.30

Katonai szerepe a Wesselényi-összeesküvésből kinövő 1670. évi felsőmagyarországi felkelést követő kuruc mozgalmak idején nő meg ismét, amikor az erődített helyek a vármegyei tisztikar, a nemesség, és részben a mezővárosok és falvak lakói számára menedékül szolgálnak a bujdosók, vagy a császári hadsereg katonáival szemben. Csicsvával és térségével az 1670-es évek második felétől találkozunk gyakrabban a különböző forrásokban, ugyanis 1675-től a kuruc betörések erősödése figyelhető meg, ez évben például a por- tyázók egy csoportja Varannót rohanta meg. 1677. május 27-én Varsóban aláírták azt a Habsburg-ellenes francia-lengyel-erdélyi-kuruc diplomáciai szerződést, amelynek értelmében a bujdosók vállalták, hogy Teleki Mihály főve- zérsége alatt 15 ezres sereget állítanak ki, cserébe pedig XIV. Lajos jelentős pénzügyi támogatást és francia tisztek által vezetett, Lengyelországban toborzott többezres segélyhad küldését ígérte. Ezen a nyáron ismét támadás érte a bujdosók részéről Felső-Zemplént. A Csicsva és Homonna térségében lezajlott kuruc-labanc összecsapásokról a gróf Koháry István füleki főkapitánynak küldött tudósításokból értesülhetünk. Andrássy Miklós, Krasz- nahorka ura elküldött neki két, 1677. július 13-én és 22-én Csicsván kelt levélkivonatot. A levél írója arról számolt be Andrássynak, hogy 400 kuruc talpas és 60 lovas felprédálta Homonnát. Teljesen felégették a várost, benne a kolostort is, sok foglyot ejtettek, majd az erődített kastély ostromához fogtak,

29 Cseh-Szombathy 1956. 43-76., 195. 179-203.; A Pálóczi Horvát család naplója. 1881. 203-207.

30 A linzi béke okirattára. Szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: Szilágyi Sándor. Budapest, 1885. 376-377., 413., 424M37., 495-497., 530-532., 560-571.

202