Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
MORLIN BÁLINT: 16-17. századi hadmérnöki munka egy mai mérnök szemével. A hadmérnöki munka során szerzett tapasztalatok
van szükség, és a pásztázó állások a falazat tetején helyezkednek el. Feladatuk ennek megfelelően csak az előterep pásztázása és nem a falak közvetlen védelme lehetett. A fenti példák alapján a korban kialakult szakkifejezések nem megfelelőek az egyes védműelemek egyértelmű azonosításához és a terminológia egységes használatához. Szükség van egy olyan egységes kifejezésrendszerre, ami a védelmi elvek alapján van felépítve, vagyis ami a tervezői szándéknak megfelelő és ellentmondásoktól mentes. Ez lehetővé tenné a védelmi rendszerek vizsgálatát és csoportosítását. Természetesen ehhez - alapos megfontolás után - célszerű felhasználni a kor szakkifejezéseit (és/vagy ezeknek megfelelő magyar változatait), de ahol ez nem lehetséges, mint az említett „rondellák” esetében, ott célszerűen megválasztott elnevezéseket kell megadni. Pl. rondella - Buda, kerek oldalazómű — Tata, pásztázó ágyúállás - Sopron (lehetőség szerint minél tömörebb formában). Erődépítészet: stratégiai célok A bevezetőben említett gondolatmenet alapján megkísérlem összegyűjteni azokat az alapvető szempontokat, amiket egy erőd tervezése során figyelembe vehettek a kor építőmesterei. A végvárrendszer felépítése hierarchikus volt. Legalább két kategóriába sorolható erődöt és számos különböző kiépítettségű őrhelyet (ezekbe beleértve a többé-kevésbé korszerűsített lovagvárakat stb. is) különböztethetünk meg, a stratégiai feladatnak megfelelően12. Az első csoportba a nagyméretű főerődök, erődvárosok tartoznak. Ezek célja nagy létszámú hadseregek ostromát minél hosszabb ideig kiállni, ami a stratégiai helyzet átalakítására adott lehetőséget vagy az ostrom okozta idő- veszteség (saját seregek gyülekezése, támadó felmorzsolása, stb.), vagy pedig a támadó sereg szétforgácsolása (blokádra felhasznált csapatok) révén. Ugyanezek az erődök támadó hadjárat esetén a biztonságos hátországot, az utánpótlást és raktározást biztosították. Mindkét cél eléréséhez nagyméretű, 12 Winkler Gusztáv: Reneszánsz erődépítészet Magyarországon mérnöki szemmel. Tinta. Budapest, 2004. 166
