Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

MORLIN BÁLINT: 16-17. századi hadmérnöki munka egy mai mérnök szemével. A hadmérnöki munka során szerzett tapasztalatok

többit elhanyagoljuk ugyan, de azért időről időre ellenőrizzük, hogy nem változott-e jelentőségük. Egy erődöt tervező hadmérnök (építőmester) esetében ezek közül a legfontosabbnak a következőket tartom:- Miért épül az erőd? Mi a stratégiai feladat, amit meg kell oldania?- Hol épül? Hegyen vagy síkságon, száraz vagy vizenyős területen stb.?- Milyen műszaki és pénzügyi eszközök állhatnak a támadó és a védő rendelkezésére (kiépítés mértéke, anyagai, minősége)?- Mit tudott a kérdéses mérnök és mit tartott fontosnak, célszerűnek.

A korban a hadmérnök (hadi építőmester) feladatai rendkívül sokrétűek és szerteágazóak voltak. Természetesen nem is érthetett mindegyikhez hasonlóan magas színvonalon, ehhez esetlegesen voltak segítői, akik egy-egy részfeladatban dolgoztak a keze alá, de tagadhatatlan, hogy valamennyire minden területhez értenie kellett. Elsősorban természetesen az erődök tervezéséhez, az ehhez szükséges hadművészeti és harcászati elvekhez, de ugyanakkor az egyes fegyvernemek (tüzérség, gyalogság, sőt lovasság) feladataihoz, teljesítményéhez és igényeihez is, hiszen ezek voltak azok az eszközök, melyeknek harcát támogatnia, illetve - az ostromlók esetében - gátolnia kellett. Ehhez a korban kiadott taktikai, kiképzési kézikönyvek hasznos források1. Természetesen az ő feladata volt a megtervezett erőd építésének felügyelete is, vagyis értenie kellett a tervezett művek helyének kijelöléséhez a terepen, a földmunkákat végző munkások megszervezéséhez és irányításához, a kőműves feladataihoz. Az erődök felépülése után pedig azok felügyelete is az ő dolga volt; az árokba mosott sáncok, málladozó falazatok, megsüllyedő vagy áradásoktól elmosott művek javítása állandó szemleutakat és szervezőmunkát igényelt. Ugyancsak fontos teendő volt a seregek mozgását lehetővé tevő utak, hidak, illetve a fő szállítási útvonalakat és védelmet adó folyók, tavak, mocsarak szabályozása is1 2. Ezeknek csak akkor felelhetett meg, ha széles látókörű, érdeklődő ember volt, nem csoda hát, ha olyan, számára tulajdonképpen másodlagos fontosságú témák is foglalkoztatták, mint pl. a tengeri hajózás kérdései3.

1 de Wallhausen, Jean Jaques: L’art militaire pour l’infanterie. Oppenheim, 1615.; von Wallhausen, Johann Jacobi: Archiley-Kriegskunst. Hanau, 1617.; de Loslelneau: Le mareschal de bataille. Párizs, 1647.

2 Domokos György: Ottavio Baldigara: Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon. Balassi Kiadó. Budapest, 2000.

3 Pászti László: Esztergom várának első részletes térképi ábrázolása és ismeretlen erődítési terve. Hadtörténelmi Közlemények (2000) 113. 121-144.

162