Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
TÓTH FERENC: Várostromok Lotaringiai V. Károly herceg katonai naplójában
STUDIA AGRIENSIA 31,2015 Tóth Ferenc VÁROSTROMOK LOTARINGIAI V. KÁROLY HERCEG KATONAI NAPLÓJÁBAN Lotaringiai V. Károly herceg személye szorosan összefonódik a kora újkori Magyar Királyság történetével, elsősorban Buda visszavétele (1686) és Magyarország török hódoltság alóli visszavívásában játszott császári főve- zéri szerepe miatt. A budai Vámegyedben számos felirat, emlékhely őrzi a nevét és Benczúr Gyula híres milleniumi történelmi festményén (.Budavár visszavétele, 1896) jelképesen fehér lovon vonult be a magyar történelmi panteonba. Ugyanakkor e neves történelmi személyiség életművének beható kutatása a magyar és egyetemes történetírás régi adóssága maradt. Ennek elsősorban az az oka, hogy hasonlóan korának több hasonló európai történelmi egyéniségéhez, Károly herceg a nemzeti történetírások mostohagyermekévé vált. Noha a neves lotaringiai hercegi címet viselte, soha nem uralkodott saját hazájában, s méltán nevezték a „hercegség nélküli herceg”-nek. Emiatt még a hiteles életrajzhoz szükséges történeti források teljeskörű feldolgozása sem történt meg. Egyébként pedig az utókor igen változatos és gyakran anakronikus képet őriz róla.1 A 17. század Lotaringia történetében zűrzavarok és az uralkodói hatalom látványos gyengülésének időszaka volt. E balszerencsés évszázad 1624-ben egy örökösödési válsággal kezdődött, amikor II. Henrik Lotaringia és Bar hercege fiúutód nélkül hunyt el. Halála előtt nem sokkal leányát, Nicole-t annak unokatestvéréhez Vaudémont Károlyhoz adta feleségül, aki ezáltal az 1 1 Urbanski, Ham: Karl von Lothringen: Österreichs Türkensieger. Wien, Amalthea-Verl., 1983.; Wentzcke, Paul: Feldherr des Kaisers: Leben und Taten Herzog Karls V. von Lothringen. Leipzig, Koehler & Amelang, 1943. 147
