Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OROSS ANDRAS: Kaszámyaépítések a töröktől visszafoglalt várakban a 17-18. század fordulóján

Nem véletlenül merült fel tehát ezek lerombolása vagy magánkézbe adása. A felszámolási folyamat mellett azonban regisztrálhatunk egy azzal ellentétes, az átszervezésre irányuló eseménysort is, amely a stratégiailag fontos várak erődítésében és a délvidéki erődök kiépítésében érezhető. Az ország belső területén fekvő várak esetében a ,forificatio' mellett előtérbe került a béke épületeinek, a kaszárnyáknak a fejlesztése. Egyetérthetünk Mathias Kayser- feld mérnökkel abban, hogy a nagy katonai szálláshelyek már nem szolgálnak háborús célokat, és ellenséges támadáskor semmi hasznuk nincs, védelmet a támadók ellen ugyanis nem ezek, hanem az erős falak és védművek nyújtanak.53 Az egyes várak esetében tehát döntéseket kellett hozni, hogy az évről évre felmerülő külső javítási és belső építési igények közül melyikre fordítanak nagyobb összegeket. A magyarországi hadügyi kérdésekben felismerhető kétirányú folyamat, tehát a felszámolás igénye és az átszervezés szükségessége mindvégig jelen volt az 1680-1690-es években, és markánsan jelentkezett a karlócai béke és a Rákóczi-szabadságharc közötti időszakban is, de az ekkor elindult események megnyugtató lezárására majd csak a szatmári békét követően kerülhetett sor.

53 „... nach deme aber gleichwohl zu consideriren ist, das bei gegenwertigen kostbaren Kriegen die Mittl in solche enge gerathen, das man kaum das notwendigste zu bestritten vermag, so das schwerlich die Vestung selbsten dermahlen in gehörigen Defensions Stand wird gesetzt werden können, die Casarmen aber, als welche in einer (Gott verhütens) entstehenden Gefahr, wenig Nutzen, noch den Orth beschützen wurden, nit so hoch erforderlich und wichtig...” ÖStA FHKA HFU 30. Jul. 1696 (r. Nr. 377. fol. 636-648.)

144