Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OROSS ANDRAS: Kaszámyaépítések a töröktől visszafoglalt várakban a 17-18. század fordulóján

1699 után a vármegyék ingyenmunkáját immár nem elsősorban a várak erődítéséhez, sokkal inkább a kaszárnyák építéséhez használták fel, és ez a katonaság részéről felmerülő igény egyre markánsabban jelentkezett.48 Szolnokra és Egerre is Heves és Külső-Szolnok vármegyéket rendelték, de már nem a korábbi időszakban megszokott módon törvények alapján, hanem uralkodói parancslevelek útján. Felix Ferdinand Heylmayr szolnoki harmin- cados 1700-ban Gyöngyösről 40 embert hozatott a kaszárnyák javításához, egyúttal jelentette, hogy újak építésébe is bele kell fogni, de ennek költség- vetését később fogja Budára felterjeszteni.49 Oktavian Nigrelli felső-magyarországi területi parancsnok is megelégedéssel nyugtázta, hogy a kirendelt megyék mind Egerben, mind Szolnokon megkezdték a kaszárnyajavításoknál az ingyenmunkát.50 Míg a jenői kapitány, Emst Herberstein gróf 1699 végén még csak kérte, hogy a déli határvédelem szempontjából oly fontos várban építsenek kaszárnyákat,51 addig 1700-ban már azért panaszkodott, hogy a meg nem valósult javítások miatt a kaszárnyák összedőltek.52 Joggal vélelmezhetjük tehát, hogy ezekben a várakban is megindult a katonai szálláshelyek felépítése, ha nem is zökkenőmentesen.

Az 1680-1690-es években a hadiállapot miatt folyamatosan alakult, formálódott a végvári rendszer, de az már a kortársak számára is egyértelmű volt, hogy a korábban létezett szervezet sem intézményeiben, sem az azt megtestesítő katonai objektumaiban nem tartható fenn. A végváraknak mint a határvédelem pilléreinek látványos átalakulását hozták ezek az évtizedek, ugyanis a front elvonultával megszűnt az a funkció, amely miatt a 16. században kiépítették. Egyes váraknak stratégiai fekvésüknél fogva továbbra is fontos szerepet szántak a döntéshozók, mivel a „belső” ellenség megfékezésére alkalmasak lehettek. A méreteiben is nagyobb váraknak és különösen városoknak új funkciót találtak: erődített helyek lévén nagy létszámú katonaság bekvártélyozására voltak alkalmasak. Ezek mellett a fővárak mellett több, kisebb vár fenntartása, esetleg további erődítése nem tűnt logikus lépésnek.

48 Pl. MNL OL A 14 1701. nro. 887. és 968. A Haditanács átiratai a magyarországi kaszárnya- építkezések ügyében.

49 MNL OL E 281 1700. jún. nro. 84.

50 MNL OLE 281 1700. szept. nro. 22.

51 MNL OL E 281 1699. szept. nro. 53.

52 MNL OL E 281 1700. jún. nro. 3.

143