Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OROSS ANDRAS: Kaszámyaépítések a töröktől visszafoglalt várakban a 17-18. század fordulóján

lését, hogy a nagyszámú katonaságnak télen és nyáron is legyen megfelelő szállása. Érsekújvár 1685. évi visszafoglalása után a Johann Stephan Werlein által a vár erődítésével és a környék kamarai gazdálkodásával kapcsolatban felvetett kérdések megvizsgálására kiküldött bizottság jelentésében szorgalmazta gyalogsági és lovassági kaszárnya építését. Megfogalmazásuk szerint ugyanis a helyőrséget még mindig a polgárok által rendbe nem hozott házakban szállásolták el. Ezekben elegendő hely állna rendelkezésre, nem is beszélve az élelmezés és a felszerelés kiosztásának megkönnyítéséről, amit a kaszárnyához csatlakozó éléstár és hadszertár tenne egyszerűbbé. A várerődítés legfontosabb munkáinak költségvetése 18 786 forintot tenne ki (ebből 8000 forintot az Udvari Kamara, 4000-t a Magyar Kamara állna), ebből az összegből a helyőrségnek építendő kaszárnya 1100 forintot emésztene fel - mint az az irathoz mellékelt tervezetből kiderül."

A visszafoglalt várak többségében kisebb erődítési munkálatok mellett általában a várbeli épületek helyrehozatala, újabbak emelése volt napirenden. Egy 1687 októberi dokumentum nyíltan ki is mondja, hogy a várakban a katonaságnak barakkokat kell emelni, hogy a polgárságot a beszállásolás ne terhelje.11 12 Esztergomból ennek megfelelően Pálffy Miklós várkapitány jelentette a kaszárnyák építésének elkezdését és ehhez igényelt építőanyagokat.13 Szigetváron gyakorlatilag a visszafoglalást követő hónapokban megindultak a helyőrség elhelyezését szolgáló kaszámyaépítések. Paul Eckhart provizor 1689. évi számadásában a kiadások között megjelent a Venerio Ceresola építőmesternek kifizetett pénz mellett a bástyák megerősítésére és a kaszárnyák építésére fordított összeg is.14 Szegeden, ahol szintén jelentős

11 ÖStA FHKA HFU 18. Jun. 1686 (r. Nr. 308. föl. 316-470.) A bizottság jelentése (föl. 437^162.) mellett az ahhoz becsatolt mellékletek és további jelentések találhatók itt. A bizottság tagjai Karl Gottlieb Aichpichl, Johann Volkar Concin, Jakob Theobald Mayeren, Johann Jacob Wibmer, Johann Ferdinand Albrecht kamarai tanácsosok voltak.

12 ÖStAFHKAHFU l.Okt. 1687 (RN 317. föl. 56-63.) A szerzőség nélküli irat címe: Puncta welche bei Einrichtung der Haubtvestung Ofen und denen anderen neuen Conquisten ohnmas- gebig zu observiren, a szóban forgó 6. pont: „In denen Vöstungen Soldaten Paraquen zu erbauen, damit die Burgerschafft mit der Einquartierung nit aggreviert werde.”

13 MNL OL E 286 1686-1688. nro. 62. és ÖStA KA HKR Prot. Exp. 1687. Aug. nro. 62. Bd. 374. fol. 528r.

14 MNL OLE 286 23. doboz „Rechnung über Einnahmb und Ausgaabe der Gelder, welche Ich ins 1689ste Jahr zu verrechnet habe”

133