Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OROSS ANDRAS: Kaszámyaépítések a töröktől visszafoglalt várakban a 17-18. század fordulóján

számú helyőrség állomásozott, az 1680-as évek végétől építettek kaszárnyát. Erről tanúskodnak azok a jelentések, amelyekben a katonai szállások javítását szorgalmazták. Georg Rath élelmezési tiszt mellett Leopold Fingermann várparancsnok és Matthias Zier prefektus is több esetben igényelt Budáról épületfát, zsindelyeket, deszkákat. Az egyik jelentésből ráadásul kiderült, hogy tekintettel a közelgő hidegre Rath a használhatatlan hajókat szétszedette és faanyagukból javíttatta ki a romos kaszárnyát.15

Az újszerzeményi területen az 1690-es években tehát a korábbi évekhez képest nagyobb mennyiségben kezdték meg a kaszárnyák építését, amely folyamat több olyan egyedi és általános problémát is eredményezett, mint a kaszárnyák férőhelyei, építési és javítási költségeik, amortizációjuk, továbbá egészségügyi állapotuk. Az ezekben az években adott megoldási javaslatok és az ekkor szerzett tapasztalatok minden bizonnyal komoly tanulsággal szolgálhattak a központi döntéshozóknak. Néhány példával szemléletesen illusztrálhatóak a korabeli viszonyok.

Alapvető kérdés, hogyan is néztek ki ebben az időszakban a katonaság elszállásolására szolgáló épületek és hol helyezkedtek el a várakban, városokban. A már említett érsekújvári kaszárnya például a vár főterén, az érseki palotával szemközt volt. Az 1700 körül felvett telekkönyvben a 42. számot viselő épület alapterülete az egyházfő székhelyének fele volt. Helyszínrajz tekintetében Budára vonatkozóan rendelkezünk a legteljesebb információkkal, ugyanis Johann Ignaz Kurz budai kamarai adminisztrátor 1696 márciusi jelentésében sorra vette a meglévő budai kaszárnyákat. Az öt különböző helyen lévő szálláshelyek közül az Úri utcában lévő török házat már korábban átalakították és 8 szobát használtak. A ,J3reche'-né\, azaz a Császárrésnél16 lévő két nagy kaszárnyában 64 szoba volt található, a királyi palota előtt a város felé is volt egy, amelynek 72 szobája volt, a királyi palota egyes részei - a szétlőtt rondella közelében - szintén a katonaság szállásait képezték, itt 18 szoba volt kialakítva. Zárásként a „Königin Garten"-ben, azaz a királyi palota nyugati szárnya alatti falszorosban lévő kaszárnyát említette meg Kurz, ahol 12 szoba volt.

15 MNL OL E 286 1689. nro. 310., MNL OL E 279 1690. nov. 9. és MNL OL E 281 1690. nov. 14.

16 A Császárrés a budai várfal északnyugati oldalán, a Lipót- és a Károly bástya közötti falszakaszon, az 1686. évi ostromban a Lotaringiai Károly vezette csapatok által ütött lyukat jelentette, ahol szeptember 2-án a döntő roham is lezajlott.

134