Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OROSS ANDRAS: Kaszámyaépítések a töröktől visszafoglalt várakban a 17-18. század fordulóján

STUDIA AGRIENSIA 31, 2015

Oross András

KASZÁRNYAÉPÍTÉSEK A TÖRÖKTŐL VISSZAFOGLALT VÁRAKBAN A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN

A 17. század végén a várak - mint katonai objektumok - helyett a kaszárnyák mint állandó katonai szálláshelyek kerültek előtérbe. A tervek azonban csak lassan valósultak meg, hiszen Ember Győző még a 18. század közepi viszonyokat is úgy jellemezte, hogy a Magyar Királyságban kaszárnyák csak szórványosan épültek.1 Kállay István Székesfehérvár történetét tárgyaló monográfiája viszont már alapvetően az 1720-as évekre tette a városban a kaszámyaépítések megindulását.1 2 Taubert Ernő szerint az 1710-1720-as években a Magyar Királyságban lévő kaszárnyák az itt állomásozó hadsereg 1/5-ét fogadták csak magukba.3 A legújabb nemzetközi hadtörténeti szakirodalom sem teszi korábbi időszakra a Habsburg Monarchia területén a kaszámyaépítéseket. Michael Hochedlinger szerint az első kaszárnyák az 1720-as években épültek a Bánátban és Alsó-Ausztriában. Összehasonlításként Franciaországban az 1770-es évekre szinte a teljes hadsereget már kaszárnyákban szállásolták el, miközben a század közepén végbement katonai reformokig a Monarchiában mindez nem volt jellemző - állítja a szerző.4 Robert

1 Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711-1765. Levéltári Közlemények 54. (1983) 1-2. 3-100., itt: 29.

2 Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686-1848. Budapest, 1989. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai 3. sorozat. Hatóság- és hivataltörténet 9.) 20-22.

3 Taubert Ernő: A katonaság elszállásolása és ellátás Somogyvármegyében a XVIII. század első felében. Pécs, 1928. (Specimina. Dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis 4.) 11.

4 Hochedlinger, Michael: Austria’s Wars of Emergence. 1683-1797. New York-London, 2003. 315. A szerző megállapítja egyúttal, hogy a Monarchiában II. József idején a szerzetesi rendházak elvétele lendítette fel a katonaság elszállásolásának megoldását, hiszen azokat erre a célra alakították át.

129