Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OROSS ANDRAS: Kaszámyaépítések a töröktől visszafoglalt várakban a 17-18. század fordulóján

Rillnek az örökös tartományokra vonatkozó áttekintő munkája kísérletet tesz a 18. századi kaszámyaépítkezések tekintetében egyfajta periodizációra is. Az 1720- 1730-as években elsősorban a rendek szorgalmazták a katonai szálláshelyek emelését, az osztrák örökösödési háború idején már erőteljes központi akarat volt a fejlesztésekre, míg II. József uralkodásának idejét a tervezett, a császár-király világnézete által motivált építkezési időszaknak (a szerző kifejezésével: ,J3auboom”) tekinthetjük.5 A 17. század végén a szakirodalom eddigi állításaival ellentétben a központi akarat megvolt az építkezésekre és úgy tűnik, hogy a helyőrség és az oda vezényelt katonaság városokban történő elszállásolása részben áthelyeződött a kaszárnyákra. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy miért az 1680-1700-as évekre tehető az egyre nagyobb volumenű kaszámyaépítkezések megindulása?

Az 1683 után beözönlő hatalmas létszámú katonaság elhelyezése egyfajta kényszerként jelentkezett a kaszámyaépítések terén is. Kezdetben csak szorgalmazták a katonai lakhelyek emelését, míg központi „program” szintjére csak a századforduló környékén emelkedett. A felvetett problémák egyedi ügyeken keresztül remekül illusztrálhatok a Budai Kamarai Adminisztráció iratai és az Udvari Kamara vagy az Udvari Haditanács re- gisztratúrájában fennmaradt források segítségével.6 Külön kell választani az ismertetés során a hadi éveket és a karlócai béke után bekövetkező békeéveket, amikor már a kortársak is mertek hosszabb távú terveket megfogalmazni a katonaság elszállásolásával kapcsolatban. Mindaddig ugyanis, amíg hadiállapot volt, elhamarkodottnak tűnhetett döntéseket hozni ebben a kérdésben is, hiszen a végleges határok meghúzására csak a karlócai békében került sor. A várak (városok) állandó helyőrsége mellett az adott

5 Rill, Robert: Der Festungs- und Kasemenbau in der Habsburgermonarchie, ln: Das achtzehnte Jahrhundert und Österreich. Jahrbuch der Österreichischen Gesellschaft zur Erforschung des achtzehnten Jahrhunderts. 11. Band. Wien, 1996. 55-69. p., itt: 62-66.

6 Különösen: Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA), Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA), Hoffinanz Ungarn (HFU); Kriegsarchiv (KA), Expedit und Registratur Protokolle des Wiener Hofkriegsrates (Prot. Exp., Prot. Reg.); Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL), Magyar Kamara Archívuma, Miscellanea (E 210); Budai Kamarai Adminisztráció, Expeditionen (E 279), Berichte und Schreiben (E 281), Miscellanea (E 284), Számvevőség (E 286); Magyar Királyi Kancellária, Insinuata Consilii Bellici (A 14); Esterházy család hercegi ágának levéltára, Pál nádor (P 125)

130