Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

G. ETÉNYI NÓRA: Tradíció és aktualitás a 17. század végi várostromok nyilvánosságában

Kara Musztafa Bées ellen felvonuló kétszázezres serege hatalmas pánikot váltott ki a császárvárosban, Bécs környékének civil lakosságát ért pusztítás, egyes települések, kisebb falvak teljes megsemmisülése a 16. századi „ősellenség” toposzt elevenítette fel.74 A védekező háború még inkább indokolttá tette az ősellenséggel szembeni közös küzdelem hangsúlyozását a keresztény Európában és különösen a Német-római Birodalmon belül. Egy Bécs ostromát bemutató röplapon a Nussdorf környéki küzdelmek kapcsán a nőket, gyermekeket bántalmazó törökök képét örökítették meg, miközben a jelentős török haderő feletti heroikus küzdelmet is kiemelték. A Bécsben működő Martin Lerch metsző röplapja nagy átéléssel érzékeltetette a pusztítást. A bécsi egyetemi kiadó, Leopold Voigt utólagos latinul kommentált képi ösz- szegzésében pedig nemcsak Bécs védelmi rendszere, hanem a török ostromárkok szakszerűsége is érzékelhető.

A privilégium kérelmek tanúsága szerint Leopold Voigt négy évvel Bécs ostroma után is előnyös üzleti vállalkozásnak tekintette, hogy Johann Peters, egy bécsi historiográfus latin nyelvű naplóját német nyelven is megjelentesse a nagy érdeklődésre építve.75 1689 áprilisában megkérte az engedélyt, hogy kiadhassa a visszafoglaló háború sajátos összefoglalásaként öt évre szóló privilégiummal „ Ortelius Redivivust A mű minden fontos hadi és politikai eseményt bemutató folytatását Johann Constaninus Feige „Wunderbarer Adlers Schwung” címmel vállalta, ígéretet téve arra is, hogy a jó keresztényi szokásokat hangsúlyozza, a katolikus hit terjesztése érdekében.76

A szeptember 12-i kahlenbergi csata után készült beszámolók a feldúlt török táborból szerzett zsákmány gazdagságával érzékeltették a Bécset ostromló török tábor feletti győzelem jelentőségét. Szisztematikus hadi inven- tárakat tettek közzé nyomtatásban az ágyúk számát, a zsákmányolt lőport,

74 Grothaus, Maximilian: „Der Erbfeind christlichen Namens” Studien zum Türkenfeindbild in der Kultur der Habsburger Monarchei zwischen 16. und 17. Jahrhundert. Graz, 1986.; Ozyürt, Senol: Die Türkenlieder und das Türkenbild in der deutschen Volksüberlieferung von 16. bis zum 20. Jh. München, 1972.; Barbaries Zsuzsa: „Türck ist mein Nahm in allen Landen...” Művészet, propaganda és változó törökkép a Német-római Birodalomban a XVII. század végén Hadtörténelmi Közlemények 113. évf. 2000. 2. 329-375.

75 Grausamen Belagerung Von Wien, Vienna a Turcis obsessa a Chsirtiani eliberata Johann Peters von Völckem Österreichisches Staatsarchiv Haus- Hof- und Staatsarchiv Reichshofrat (továbbiakban: ÖSTA HHSTA RHR) Wien Haus Impressorien 74 Vi-Vr f. 98.

76 ÖSTA HHSTA RHR Impressorien 74. Vi-Vr f. 154-162. 1689. apr. 22.

119