Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

DUKKON ÁGNES: „...pöröly és üllő között”. A naptárkrónikák tudósításai a török- és Habsburg-ellenes küzdelmekről és a végvárak pusztulásáról a 17. század második felétől 1711-ig

ekkorra már nagy irodalmi múltra tekint vissza, a 16. századi jeremiádoktól kezdve Zrínyi Szigeti veszedelméig, hogy csak a legismertebbekre utaljunk.’

Azért tartom érdekesnek a zsebkalendáriumok krónikáinak a vizsgálatát, mert ezek nem a tudós olvasóknak szóltak, hanem a magyarul (vagy egyes trencséni, lőcsei és zsolnai kiadványok esetében a szlovákul — azaz, a biblictina nyelvet) olvasó szélesebb közönséget célozták meg. A krónikákban leírt események válogatása többnyire véletlenszerű, de amint az alább következő példák mutatják, időnként mégis fölfedezhető bennük valamilyen tudatos elv, mert néha ugyanazt az eseményt nem ugyanúgy adják vissza. Ebben nagy szerepet játszanak az információ közvetítői, vagyis azok a szóbeli és/vagy írásbeli források, amelyekre a kiadó támaszkodott, továbbá a kiadó vagy a naptárszerkesztő politikai, vallási hovatartozása, nézetei.

Fontos tehát hangsúlyoznunk, hogy a kalendáriumi krónikák hagyo- mányozódása a folklórműfajokéhoz nagyon hasonlóan alakult, legalább is a jelenükre és a közelmúltra vonatkozó adatok szájhagyomány vagy hasonlóképpen szubjektív információ útján terjedtek, ezért a hibalehetőségekkel mindig számolnunk kell. Időnként a dátumok, a nevek összekeverednek, egy eseményt többféle változatban jegyeznek föl a különböző kiadóknál, különböző régióknak szóló kalendáriumok. Számos példát találhatunk erre a krónikákban, ezúttal csupán néhányat mutatok be. A tanulmányban arra törekszem, hogy minél több közvetlen idézet segítségével érzékeltessem a jelzett időszak hangulatát, ugyanis a hadiesemények és más történések följegyzései, naptárkrónikába kerülése adott esetben hasznos forrás lehet más kutatásokhoz is. A példákat a 17. század második felében és a 18. század első évtizedében kiadott naptárakból idézem, a teljesség igénye nélkül, de törekedve arra, hogy reprezentatív legyen a kiválasztott példányok időbeli és térbeli megoszlása. A következő nyomdahelyekről származó kalendáriumok szerepelnek áttekintésünkben: Bártfa, Debrecen, Kolozsvár, Nagyszeben, Lőcse, Komárom, Nagyszombat, Trencsén, Várad, Zsolna.

Természetesen az itt megidézett kalendáriumok csak egy kis részét képezik a témához földolgozott mennyiségnek, mert az egyes sorozatokon belül — pl. a kolozsvári vagy lőcsei naptárkrónikákban - az időbeli tengelyen előrehalad-va nagy koherencia figyelhető meg, így a jelen dolgozatban csak 3

3 Ennek a témának részletes kifejtését ld.: Dukkon Ágnes: Prédikáció vagy adhortáció? Bibliai párhuzamok és irodalmi áthallások Tolnai Szabó Mihály három prédikációjában. In: Bibliotheca et Universitas. Tanulmányok a hatvanéves Heltai János tiszteletére. Szerk. Kecskeméti Gábor, Tasi Réka, Miskolc, 2011, 313-325.

98