Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

VÉGH FERENC: Katonából zsellér - zsellérből polgár. A végvári katonaság útjai a civil társadalomba a 17-18. század fordulóján (a Zala megyei mezővárosok példáján

Esetükben tehát éppen az a folyamat válik megragadhatóvá, amelynek eredményeképpen a feloszlatott „vitézlő rend/nép” - ahogy a kortársak a végvárak uralkodó által fizetett katonaságát nevezték - az úrbéresek tömegébe süllyedt le. A jelenség vizsgálatát indokolja, hogy a kiváltságolt végvári katonaság „civil” társadalomba vezető útjai mind a mai napig javarészt feltérképezetlenek.5 A kutatás mulasztása annál is inkább nyomasztó, mivel a prezidiáriusoknak a polgári létforma felé történt 17. századi nyitása régóta közismert.6 Jelen tanulmány e kérdéskör jobb megismeréséhez kíván hozzájárulni egy regionális vizsgálat tanulságaival.

Mint az közismert, a végvári katonaság megélhetését elvben a havi rendszerességgel folyósított zsold (korabeli magyarsággal hópénz) biztosította. Ennek értékét lovasok esetében három magyar forint és húsz dénár, gyalogosok számára két forintban állapította meg az 1609. évi diéta.7 Ebből az összegből a katonának hozzátartozóiról is gondoskodnia kellett, ami egyre nehezebb feladatnak bizonyult, nem annyira az összeg nagysága, mint annak gyakori kimaradása miatt. A végvári katonaság számának növekedése miatt ugyanis már a 16. század végén is elmaradozott a hópénz, de a

5 Kiemelendő feldolgozás Tóth István György. Karddal szerzett és piacon vett armálisok: a végváriak útjai a nemességbe a 18. század elején. A végvárak és a végváriak sorsa (1699-1723). (Studia Agriensia 11.) Szerk.: Petercsák Tivadar és Pető Ernő. Eger, 1991. 45-53.; Szántó Imre: Zala vármegyei végvárak és mezővárosok lakosságának helyzete a XVII-XVIII. században. In: Hadtörténelmi Közlemények 31. (1984) 1. 3-33.; Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556-1767. Bp., 1969. 289-308.; Rúzsás Lajos: A dunántúli védelmi vonal és a paraszt-polgári fejlődés a XVI-XVII. században. Különlenyomat a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének „Értekezések 1967-1968” c. kötetéből. Bp„ 1968. 225-254.

6 Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe, 1600-1700. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Millenniumi Könyvtára 4.) Bp., 2004. 172-179.; Szántó Imre: A „vitézlő rend” megélhetésének anyagi forrásai Zala megyében. In: Végvárak és régiók a XVI- XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Szerk.: Petercsák Tivadar és Szabó Jolán. Eger, 1993. 145-160.; Pálmány Béla: Végvárak Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepülés időszakában (1663-1703). In: Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. (Discussiones Neogradienses 1.) Szerk.: Szvircsek Ferenc. Salgótarján, 1984. 90-97.; A végváriak kereskedelmi tevékenységére szemléletes esettanulmány Zimányi Vera: Adalékok a Batthyányak XVII. századi marhakereskedésének történetéhez. In: Agrártörténeti Szemle 3. (1961) 1. 60-84.

7 Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) 1608-1657. évi törvényczikkek. Magyarázó jegyzetekkel kíséri Márkus Dezső. Bp., 1900. 53. 1609. évi 13. te.

86