Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
VÉGH FERENC: Katonából zsellér - zsellérből polgár. A végvári katonaság útjai a civil társadalomba a 17-18. század fordulóján (a Zala megyei mezővárosok példáján
STUDIA AGRIENSIA 30, 2012 Végh Ferenc KATONÁBÓL ZSELLÉR - ZSELLÉRBŐL POLGÁR A VÉGVÁRI KATONASÁG ÚTJAI A CIVIL TÁRSADALOMBA A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN (A ZALA MEGYEI MEZŐVÁROSOK PÉLDÁJÁN) „Zsellérből polgár” — ezt a beszédes főcímet viseli Benda Gyula 2008- ban, sajnos már csak posztumusz megjelent doktori értekezése, amely Keszthely mezőváros társadalmának főbb jellegzetességeit és fejlődési ívét mutatja be az 1740 és 1849 közötti időintervallumban.1 Az életét az újko-ri magyar társadalomtörténet kutatásának szentelő, maga köré iskolát szervező kivételes szakember emléke előtt is tisztelegve ehelyütt arra vállalkozunk, hogy - nagyrészt éppen keszthelyi példákon keresztül - választ adjunk arra a kérdésre, hogyan is lett zsellér az egykori végvári katonából. A 18. század első felében ugyanis a Balaton-parti mezőváros úrbéres népességének tekintélyes hányada - ismerte fel Benda — az 1701-ig a végvárváros (prezídium) helyőrségében szolgáló fegyveres vagy annak leszármazottá volt.2 Lesüllyedésük rémképe csak a 18. század derekán, a földesúri hatalom offenzívája nyomán vált valósággá. A településen korábban részbirtokos családok porcióit felvásárló és azokra 1741-ben királyi megerősítést nyert Festeticsek ugyanis a zsellérség gazdasági bázisát vették célba azzal, hogy fokozatosan visszaváltották az előző évszázadban a katonák kezére került ingatlanokat.3 A török korban szerzett, kedvező kondíciójú szőlők és szántók kibecslése és elvonása egzisztenciális válsággal fenyegette a még élő egykori végváriakat és leszármazottaikat.4 1 Benda Gyula: Zsellérből polgár - társadalmi változások egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma 1740-1849. (Mikrotörténelem 3.) Bp., 2008. 515 2 Uő: Keszthely népessége 1696-1851. KSH Népességtudományi Kutató Intézet Történeti Demográfiai Füzetei 16. Bp., 1997. 78. 3 Keszthely 18. századi birtoklástörténetének főbb állomásaira Benda, 2008. 29. 4 Festetics Kristóf 1739-ben szólította fel a keszthelyieket a birtokukban lévő földekre vonatkozó, különféle neveken említett bizonyságlevelek prezentálására, azok visszaváltásának szándékával. Magyar Országos Levéltár (=MOL) P 235 Festetics család keszthelyi levéltára. Gersei Pethő család. Comitatus Zaladiensis 6.cs. No. 1090. 85
