Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Kontinuitás és diszkontinuitás: változatok Közép-Európára

döntéshozói végig a 17. század folyamán milyen lehetőségeket kínáltak a magyarországi végvári katonaságnak.1

Konferenciánk célkitűzése azonban némileg eltér az előző igényes munkákétól. A jól ismert politikai változások időhatárai között, nagyjából az 1670-1714 közé zárt csaknem félévszázadban társadalomtörténeti és fejlődéstörténeti mélységben és teljes komplexitásban vizsgálja, hogyan élte át az egyén, a végvári vitéz és családja, hogy megváltozott körülötte a világ, nincs, vagy másként van rá szükség mind, amit addig megszokott. Hogyan vitte át családjával együtt az elődeitől örökölt tudást, kultúrát, magatartást, értékrendet. Miként fogadta el, szokta meg az újat. Komplex teljességében felfogva mindazt, amit a másfél évszázados története során a végvár- rendszerben összefoglalható: a várak és az intézmények, az irányítók, az ellátók, a váruradalmak, a fegyverviselők és a hadiipari háttér, az egész működő közösség a tágan értelmezett szellemi és anyagi kultúrájával együtt. Olyan körülmények között, amikor a helyi változások részei általános, egész Európát átfogó hatalmi átrendeződés folyamatának. A bonyolult témát a végvártörténeti konferenciákon több mint harminc éven át eredményesen érvényesülő interdiszciplináris szempontok szerint próbálja megközelíteni.2

A következőkben röviden vázolom e hosszú és sokrétű történet összetevőit, nehézségeit, és szeretném érzékeltetni a kutatás szépségeit is. Az egyetemes és a magyar történetírás és történeti gondolkozás között az átjárhatóságot, a kapcsolatot. Lényegében a lokális és globális kérdések összefüggéseit, az európai és a nemzeti fejlemények egységét a történeti folyamatokban.

Hosszú távú időtartamok

A végvár rendszert és az egész társadalmi együttest létükben érintették a 17-18 század tágasan értelmezett fordulóján az ország és a szélesebb térség helyzetében lezajló politikai változások. Az időszakot a korszakváltás idejének tekintette és tekinti ma is a hazai és az egyetemes történetírás.

1 VARGA János: Jobbágyrendszer a feudalizmus kései századaiban (1556-1765) Budapest, 1969. BENCZÉDI László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon. (1664-1685). Bp. 1980. CZIGÁNY István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600-1700. Balassi Kiadó Bp. 2004.

2 A tanulmányok megtalálhatók a konferenciák köteteiben. Részletes felsorolásuk szétfeszítené vázlatos írásom terjedelmi kereteit. Remélem, hogy elkészül a kötetekben megjelent tanulmányok régen esedékes bibliográfiája.

6