Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

BAGI ZOLTÁN: Eger kuruc ostromai és kapitulációja 1703-1705

Április végén az udvar újra olyan kevés információval rendelkezett az egri eseményekkel kapcsolatban, hogy minden eshetőségre igyekezett felkészülni. Erre enged következtetni két egymással összefüggő tényező. Egyrészt a II. Rákóczi Ferenccel a béke feltételeiről tárgyalni küldött Széchenyi Pál" kalocsai érsek április 20.-án - tehát azután, hogy az első hírek befutottak Eger esetleges kapitulációjáról — a királytól egy leiratot vehetett át, amelyben az szerepelt, hogy a gyöngyösi sikertelen tárgyalások után kezdeményezze újra a kapcsolatfelvételt és a megegyezést. Az április közepén életre hívott, és a békekötés ügyének intézésével megbízott négytagú testület (János Vilmos pfalzi választófejedelem, Savoyai Jenő, Pálffy János99 100, Kaunitz gróf) két feltételt szabott előzetesen: egyrészt azt, hogy a tárgyalások további színhelye Pozsony, vagy Nagyszombat legyen. Másrészt, ha e megállapodás a fegyverszünet kimondása nélkül nem születik meg, úgy a fegyverszünet legyen az általános, s terjedjen ki minden vármegyére. A császárikirályi sereg által megszállt Epeijes, Kassa, Szatmár és Eger ostromával hagyjanak fel a felkelők. Az említett erősségek ellátását, és a levelezést engedélyezzék, tegyék lehetővé. A kuruc csapatok vonuljanak vissza Szepes, Sáros, Ung és Zemplén vármegyébe, a nemeseket és jobbágyokat pedig bocsássák haza. Ilyen feltételekkel az uralkodó hajlandó három hónapos fegyverszünetet kötni. Az Okolicsányi Pál101 és Viza János kalocsai nagyprépost102 által május elején Rákóczihoz vitt feltételek azonban módosultak, köszönhetően a magyarokat nem kedvelő Savoyai Jenőnek. Az Udvari Haditanács elnöke ugyanis további három ponttal toldotta meg az előzetes feltételeket, ám az említett várak blokádjának megszüntetésére vonatkozó követelést fenntartotta. A Széchenyi és Rákóczi között 1704. május 14. és 21. között lezajlott tárgyalások újra kudarcba fülladtak, mert utóbbi nem volt hajlandó elfogadni az udvar által diktált feltételeket.103

Másfelől az Udvari Haditanács által kiadott utasítások is arra utalnak, hogy az udvar 1704 áprilisában minden Egerrel kapcsolatos eshetőséget figyelembe vett. Heister e hónap 15-én azt a parancsot kapta, hogy a soron következő hadműveletei egyrészt a Szigetköz megtisztítására, másrészt

99 Lánczy Gyula: Széchenyi Pál kalocsai érsek és a magyar nemzeti politika (1642- 1710). Századok 16 (1882) 273-299.; Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi család története. I. kötet. Budapest 1911. passim. Heckenast 2005. 403.

100 Heckenast 2005. 323.

101 Heckenast 2005. 314.

102 Heckenast 2005. 461-462.

103 Theatrum Europaeum 1704. 63.; Lánczy 1882. 280-284.; Bártfai 1911. 240-267.

68