Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Kontinuitás és diszkontinuitás: változatok Közép-Európára
STUDIA AGRIENSIA 30. 2012 R. Várkonyi Agnes KONTINUITÁS ÉS DISZKONTINUITÁS: VÁLTOZATOK KÖZÉP-EURÓPÁRA A vártörténeti műhely valamelyik korai konferenciája előtt érdekes kritikát kaptunk. „Micsoda elavult téma! Mit lehet a várakról még újat mondani!” És íme, túl a negyedszázados évfordulón a vártörténeti műhely ismét új és izgalmas kérdéskör megtárgyalását tűzte napirendre. Ismét merészen új területre nyit kaput olyan témák után, mint a Végvár és környezet, a Végvár és információ, az Európa védelmében, az Életpályák és társadalmi mobilitás, hogy csak néhány, címében is inspiráló kérdéskör idézzek fel. Mi lett a végvárakkal, a végvári társadalommal a 17-18. század fordulójának nagy változásai után? A válasz régen időszerű, és a magyar történet- írás, különösen az utóbbi időkben, egyre inkább napirenden tartja a kérdést. Feleletet adni tárgyszerűen, időtálló módon és a 21. század nyelvezetén azonban nem könnyű. Hiányoznak a vártörténet kézikönyvei, a végvári katonaság névsorai. Kevés életrajz látott napvilágot a vitézlő rend tagjairól, annál több a torzóban maradt történetírói életmű, s a feldolgozatlan anyaggyűjtés. Ismerni kell a történelmi változások mechanizmusát és azt is, hogy az európai hatalmi átrendeződés hogyan érezteti hatását a vitézlő rend helyzetváltásaiban. Az igényesebb összefoglaló magyar történetek megemlékeznek róla, hogy a török területek visszafoglalásával vége lett a végvárak világának, az uralkodói döntés levegőbe röpített jó néhány várat, emlékké porladt a végek dicső kora, eltűnt a vitézlő rend és vele együtt mindaz, amit másfél évszázad hazai és egyetemes történelme a végvárrendszerben tezaurált. De vajon eltűnt-e valójában? Milyen alternatívákat kínált a történelem? Többen keresték a választ. Varga János két évszázadon át (1556-1765) kísérte figyelemmel a termelőmunkából kiemelkedő, majd oda visszatérő parasztkatonák és családjaik sorsát. Benczédi László az abszolutista államhatalom és a magyar rendek között vizsgálta a változás lehetőségeit. Czigány István a bécsi kormány- szervek hatalmas anyagát feltárva mutatta be, hogy a központi hatalom 5
