Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

BAGI ZOLTÁN: Eger kuruc ostromai és kapitulációja 1703-1705

ezer forint kiutalását javasolták. 1691. év elején az összehangolt várerődítési „program” indult meg, és Mathias Kayserfeld hadmérnöknek 1500 forintot utaltak ki különféle pénztárakból az egri munkák elvégzésére.6 A 17. század utolsó évtizedéből számtalan jelentés és felterjesztés számolt be egy-egy bástya vagy falszakasz leomlásáról. 1700 nyarán báró Johann (John) Buttler várparancsnok már felhívta a figyelmet arra, hogy védművei igen rossz állapotban vannak, és sürgette azok helyreállítását.7 Mind-ezeket figyelembe véve az udvari kormányszervek hosszas tárgyalásainak eredményeként az Udvari Kamara 1702-ben úgy rendelkezett, hogy 17 másik erősséggel egyetemben Eger várát is leromboltatja, mivel ezek fenntartása aránytalanul nagy összegeket emésztene fel, és stratégiai jelentőségüket az oszmánellenes védelmi rendszerben már elveszítették.8 Az intézkedés-sorozat második csoportjába került erősség bástyáit, tornyait, az ezeket összekötő várfalakat, külső és belső erődítményeit, valamint sáncait le kellett rombolni, a falakat övező várárkot pedig feltölteni.9 Az 1702. évi várrombolási rendelet csak Eger várának lerombolására adott utasítást, míg a város erődítményeit (palánkkal, tömésfallal körbekerített, helyenként kőtornyokkal ellátott körfalat) megtartandónak ítélte. Az intézkedés fő célja az volt ugyanis, hogy a korábbi vár helyett kaszárnya, vagy kaszámya- jellegű várerődítmény építésével oldja meg a katonaság elszállásolásának tetemes gondjait, hiszen a tervezet szerint innen egy nagyobb létszámú katonaságnak kellett szemmel tartania a környező, egyébként rebellisnek ítélt, felső-magyarországi vidéket.10 A külső, vagy úgynevezett huszárvár lerontása Nicolaus Dumont császári szolgálatba lépett francia hadmérnök, és báró Johann Ferdinand von Pfeffershoven altábomagynak, a budai vár

6 Oross 2011a. 90.

7 Détshy Mihály: Az egri külső vár lerombolása. In: Egri Múzeum Évkönyve. V. kötet. Szerk.: Bakó Ferenc. Eger, 1967. 117-123.; Sugár 1987. 716.; Oross András: A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezkedésében a 17-18. század fordulóján. Századok 140 (2006: 6. sz.) 1441-1474. 1455

8 Az 1687 decemberében kitartó blokád eredményeképpen visszafoglalt egri várról pedig már egy 1688. évi névtelen szakvélemény úgy nyilatkozott, hogy azt le kellene rombolni. Indokai között szerepelt egyrészt a vár kedvezőtlen fekvése, másrészt, hogy a modem várépítési elveknek megfelelő átépítésére alig lenne lehetőség. A várnak nem voltak előművei, ami szintén rontotta védhetőségét. A jelentés írója szerint Szolnok sokkal jobb és stratégiailag előnyösebb helyen feküdt, így Eger helyett azt kellett volna inkább kiépíteni. Oross 2006. 1454-1455.; Oross 2011a. 68.

9 Oross 2011a. 71-72.

10 Oross 2006. 1455.; Oross 201 la. 75, 79.

56