Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

BAGI ZOLTÁN: Eger kuruc ostromai és kapitulációja 1703-1705

parancsnokának felügyelete alatt vette kezdetét 1702. március 31-én11. A munka három hónapot vett igénybe, és a kimutatások szerint összesen 700 mázsányi lőport használtak fel ez idő alatt. Az Udvari Kamara rendelkezése ellenére a belső vár épségben maradt, hiszen ennek lerombolását a kivitelezés nehézségei (a robbantások nem csak a környező, hanem a távolabb lévő lakóházak épségét is veszélyeztették), valamint a felmerülő hatalmas költségek meghiúsították.12 Pfeffershoven az Udvari Haditanács rendelkezésére gyorsan intézkedett, és már júliusban a Budai Kamarai Adminisztráció egri prefektusa,13 Johann Christoph Pénz az egykori külső vár felé húzandó támfal építéséről adott hírt, amely az Almagyar-hegy felől erősítette volna meg a belsővárat. Az új, immáron erődítési munkálatok egészen 1703. júniusáig eltartottak,14 további folytatásukat mind Dumont, mind Pfeffershoven szükségesnek vélte. A hadmérnök 1703 augusztusában az Udvari Haditanácshoz küldött levelében kifejtette, hogy mindehhez a homok és a mészkő is rendelkezésre áll.15 A budai várparancsnok egy hónapra rá már a veszélyes időkre hivatkozva szorgalmazta Eger és Szolnok további megerődítését.16

Mind a kaszárnyaépítéshez, mind pedig a megrongált vár újabb megerősítéséhez a környező vármegyék jobbágyainak ingyenmunkáját használták fel.17 1703 márciusában Borsod vármegye elöljárói elküldték panaszukat az Udvari Haditanácshoz, hogy jobbágyaik számára az egri ingyenmun11 A vár a katonai igazgatást tekintve a felső-magyarországi főkapitányság alá tartozott, ám pénzügyigazgatásilag a Budai Kamarai Adminisztráció alá esett. Ez a kettősség több esetben is hatásköri vitákat szült a felső-magyarországot katonailag kormányzó gróf Octavio Nigrelli táborszernagy és főhadparancsnok, valamint Pfeffershoven között. Ebben az esetben tehát felülírta a kamarai berendezkedés a katonai szervezeti kereteket. Oross 2011. 126-128. Nigrelliről még: Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-7. században. Történelmi Szemle 39 (1997: 2.sz.) 257-288. 274.; Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. Budapest 2005. 307. Pfeffershovenről még: Heckenast 2005. 340-341.

12 Détshy 1967.117-123.; Sugár 1987. 716-717.; Sugár 1991. 174-175.; Oross 2006. 1454-1458.

13 Oross 2006. 1443-1444.; Oross 201 la. 40-41.

14 Oross 2006. 1458.

15 ÖStA KA Hofkriegsrat (HKR) Protokollum (Prot.) Expedit (Exp.) Band 419. 1703 August No. 497. fol.: 739v.

16 ÖStA KAHKR Prot. Exp. Band 419. 1703 September No. 440. fob: 850r.

17 Oross 201 la. 112.

57