Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

BAGI ZOLTÁN: Eger kuruc ostromai és kapitulációja 1703-1705

jelentősége az Udvari Haditanács szemében lecsökkent. Ugyan 1695 nyarán a szegedi helyőrséghez rendelt Lambert Lambion vallon hadmérnök még úgy vélte, hogy Szeged védműveinek a megerősítése azért is fontos volna, mert elvesztésével az oszmán haderő előtt védtelenné válna ismét az Alföld, s Budáig és Egerig nem lenne számottevő, tartósan védekezni képes erősség,3 ám a Karlócánál 1699. január 26-án megkötött Oszmán-Habs- burg béke már azt jelentette, hogy a nagy kiterjedésű erődítmény kikerült a közvetlen frontvonalból.

Hogyan nézett ki ekkor a vár? A középkori erősség, a későbbi belső vár egy, a 241 méter magas Almagyar-hegy nyugati oldalán lévő, mintegy 190- 200 méteres szinten elterülő platón épült. Ennek nyugati oldala majdnem teljesen félkörben meredeken szakad alá a mintegy 30 méterrel mélyebben található völgybe. Ám míg ezen oldala szinte támadhatatlannak számított, addig a plató keleti vége igen sebezhetőnek bizonyult. A vár fölé magasodó Almagyar-hegy, és a Királyszéke magaslat a nagyobb lőtávolságú tűzfegyverek megjelenésével már előnyöket biztosított a támadók számára. Annak az elhárítására, hogy az ostromlók a domborzati viszonyokat kihasználva egyszerűen a várba lőhessenek, a megoldást a védelem szakaszolása jelentette, ami az erősség külső és belső várra való tagolásával valósult meg.4 5

Eger 1552. évi ostromát, valamint az 1568. február 17-én aláírt driná- polyi békét követően az Udvari Haditanács hozzálátott a vár korszerűsítéséhez. Ottavio Baldigara tervei alapján a belső várat 5, míg a külsőt 3 hatalmas fulesbástyával kellett megerősíteni. Mindezek közül azonban csak a belső várnak az Almagyar-heggyel szembeni északkeleti és délkeleti véd- müve épült meg a krónikus pénzhiány miatt.3 1596-ot követően a Porta nem sokat törődött Eger korszerűsítésével. 1687. december 7-én Rusztem pasa több hónapig tartó blokád után csaknem teljesen abban a formájában adta át az Antonio Caraffa vezette császári-királyi csapatoknak, ahogyan a 16. század második felére az erősség kiépül. Állapotát, ha ostromok nem is, ám a kellő karbantartás hiányában az idő kikezdte. Egy 1691 januárjában tartott hadi konferencia döntése értelmében Eger erődítésére egyszeri 10

3 Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Kriegsarchiv (KA)Kartensammlung Sig. B IXb 231-900.

4 Sugár István: Az egri vár és viadala. Budapest 1971. 14-20.; Domokos György: Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon. Budapest 2000. 42.

5 Sugár 1991. 97-98.; Domokos 2000. 31-37., 42-48.; Oross András: A Magyar Királyság törökellenes határvédelmi rendszerének felszámolása és átszervezése a 17-18. század fordulóján. Doktori értekezés. Budapest 2011. 51.

55