Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

BAGI ZOLTÁN: Eger kuruc ostromai és kapitulációja 1703-1705

letesen foglalkozott Szántó Imre és Sugár István munkáinak eredményeit.1 De mi újat lehet Eger történetének eme szeletéhez még hozzátenni? A magam részéről úgy találom, hogy az előbb említett szerzők munkáit felhasználva és újragondolva, valamint az új feldolgozások adatait, és a bécsi Kriegsarchivban a témára vonatkozó anyagokat alkalmazva három fő kérdést lehet körüljárni: Egyrészt meghatároznám Eger stratégiai szerepét, és a vár állapotát a Rákóczi-szabadságharc elején. Másrészt bemutatnám az ostromlott sereg összetételét, amelyet az eddigi munkák - véleményem szerint - nem tárgyalták elég részletesen és pontosan. Harmadrészt azt vizsgálnám, milyen információk jutottak el a bécsi udvarhoz az egri vár ostromairól, körülzárásáról és kapitulációjáról, valamint azt, hogy az Udvari Haditanács milyen utasítások küldött Egerrel kapcsolatban. Ez azért is fontos, mivel az eddigi munkák csak a magyar és a latin nyelvű forrásokat dolgozták föl, és a katonai ügyeket irányító bécsi kormányszerv német nyelvű iratanyagát nem vették figyelembe.

Eger stratégia szerepe és a vár állapota a 18. század elején

Az egri vár stratégiai jelentőségét az adta, hogy aki birtokolta, az ellenőrizhette és védhette az Alföld és a Bükk hegység találkozásánál létrejött, a Budát a Tiszán át Erdéllyel összekötő utat, mindemellett pedig birtoklása egy nagyobb terület feletti ellenőrzést is jelentett. Baranyai Decsi János szerint 1596 őszén a III. Mehmed szultán vezette oszmán fősereg azért választotta céljául Egert, mert „ha azt megszerzik, nem lesz több akadálya annak, hogy egész Magyarországot elfoglalják, az erdélyieket megakadályozzák abban, hogy a németeknek segíthessenek, és így a németeket könnyen megzabolázzák.”2

A 18. század elejére a császári-királyi hadseregek előretörésének következtében az Oszmán Birodalom hódításával szemben a magyar nemzeti ellenállás és hősiesség szimbólumává vált és nemesedett egri vár stratégiai

1 Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában. In: Egri Múzeum Évkönyve. I. kötet. Szerk.: Bakó Ferenc. Eger 1963. 263-296.; Sugár István: Az egri vár kuruc ostroma, 1704. Hadtörténelmi Közlemények 34. (új) évfolyam (1987.: 4. sz.) 716-732.; Sugár István: Az egri vár históriája. Budapest 1991. 174-188.

2 Baranyai Decsi János magyar históriája (1592-1598). Ford. Kulcsár Péter. Budapest 1982. 325.; Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged 2000. 189.; Kelenik József: A mezőkeresztesi csata. In: Fegyvert s vitézt...A magyar hadtörténet nagy csatái. Szerk. Hermann Róbert. Budapest 2003. 111-129. 114.

54