Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

OROSS ANDRAS: A határvédelmi rendszer szervezeti formáinak változásai 1683 és 1703 között

tói pedig országbíró is volt. Hasonlóan tehát a szintén végvidéki tisztséget betöltő Zichyhez és Csákyhoz a katonai pálya mellett Batthyány is komoly politikai szerepet vállalt az egyre gyarapodó területű Magyar Királyság életében. Helyettesei, a kipróbált végvári katona, Gyöngyösi Nagy Ferenc, majd 1695-től Forgách Simon voltak. A főkapitányság — ugyan nem hivatalos — székhelye a Batthyányak egyik vára, Körmend volt, a főkapitány helyettese pedig többnyire Egerszegen tartózkodott.81 A területi illetékesség kérdése természetesen - akárcsak a többi főkapitányság esetében - ezen a vidéken is felmerült, hiszen Buda visszafoglalását követően a Bádeni Lajos vezette hadtest bevette többek között Somogy, Baranya, Tolna megye legtöbb várát is, amelyekbe részben a Kanizsával szembeni kisebb várak őrségének egy része került. Ismert például, hogy Kaposvárra a korábban a pölöskei mustrában szereplő katonaság került, Csányi Bemát kapitány vezetésével.82 A Kanizsa elleni végvárak katonasága - kiegészülve a győri főkapitányság haderejével - 1688—1690 között blokád alatt tartotta előbb a székesfehérvári, majd a kanizsai várban lévő törököket. Ez a rengeteg vitát okozó hadászati teljesítmény elősegítette, hogy nagyobb véráldozatok nélkül kerüljenek keresztény kézre ezek az erősségek.83

A végvidék rendezésének kérdése több esetben is felmerült, alapvetően természetesen Kanizsa elfoglalásához kötve azt. 1688-ban, a szentgyörgy- vári kapitányi poszt megüresedésekor az Udvari Haditanács már közölte Batthyánnyal, hogy ne is töltesse be ezt a pozíciót, mert Kanizsa visszafoglalását követően a kisebb őrhelyek kérdésében úgyis döntés születik.84 S valóban, 1690 októberében egy konferencia keretében akartak dönteni a Kanizsával szembeni 16 „Granitz Orth” helyzetéről. Bár ekkor konkrét döntés még nem született, ám általános alapelvként megfogalmazták, hogy ilyen sok, kicsi és az ellenség támadásakor hasztalan véghelyre a továbbiakban szükség nincs. Kiemelték ugyanakkor azt is, hogy mind Batthyány Adám, mind a kanizsai várparancsnok a belső-ausztriai kormányszervekkel

nalka: A Kanizsával szembeni végvidék 1686-ban Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális levelei alapján In: Hadtörténelmi Közlemények 121. (2008) 3-4 sz. 757-764.

81 A főkapitány-helyettesi székhely korabeli viszonyaira lásd Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században. (Zalaegerszegi füzetek 10.) Zalaegerszeg, 2010.

82 ÖStA KA HKR Prof. Reg. Bd. 386. 1691. Mai nro. 86. föl. 223r., Csányi kinevezésére: ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 373.1686. Dez. nro. 136. föl. 493.

83 Szemléletes forrásokat válogatva mutatja be Kanizsa blokádját: Szita 1994, Szita 1995a

84 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 377. 1688. Sept. nro. 75. föl. 428r.

40