Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

OROSS ANDRAS: A határvédelmi rendszer szervezeti formáinak változásai 1683 és 1703 között

mivel szerepe kizárólag a magyar katonaság feletti felügyeletre korlátozódott, a végvidék egyéb szervezeti ügyeibe nem szól(hatot)t bele, általában értesítéseket kapott csupán. E források alapján kiderül, hogy ezen a területen több várban továbbra is jelentős magyar helyőrség állomásozott, így 1690 körül Szatmáron, Egerben, Tokajon, Szentjobbon, Putnokon, Szend- rőn, Ónodon, Szolnokon - így Csáky az ő ügyeikben különösen az 1680-as években rendszeresen fordult a bécsi hadvezetéshez. A felső-magyarországi végvári katonákból több esetben verbuváltak mezei ezredet, amelyet viszont már nem ő, hanem Csáky László vezetett, aki egyúttal a mezei generális címet is viselte.66 A katonák jelen voltak - többek között — Eger blokádjánál, vagy a Belgrád felmentésére küldött hadseregben.67 Ez a felsőmagyarországi hadtest vagy corpus létszámát tekintve magában foglalhatta a legtöbb itteni vár magyar helyőrségét: egy 1694-ből származó adat szerint az 1542 lovast és 1935 hajdút ugyanis évről-évre felfogadták.68

Csáky István több magyar főnemeshez hasonlóan többször követelte, hogy saját várából, Szepesvárról vonják ki az oda beszállásolt német katonákat. Úgy tűnik, hogy katonai szempontból hasonló az esete, mint a már említett Zichy Istvánnak, azaz politikai-országos főméltósági karrierje, 1687. évi országbírói kinevezését követően fontosabbá vált, hiszen katonai tárgyú beadványai ezt követően gyakorlatilag eltűnnek az Udvari Haditanács lajstromkönyveiből, ami egyúttal mutatja visszaszorulását is. Úgy tűnik, hogy 1699. évi halálát követően, addigi helyettese Barkóczy Ferenc vette át katonai feladatkörét, hiszen az 1699. decemberi várrombolási felhívást már neki kézbesítették.69

Oktavian Nigrelli felső-magyarországi főhadparancsnok 15 éves tevékenysége alatt intézkedett tehát az egyes várak javításának ügyeiben, segítette a Várad körüli blokádot, támogatta az ostromot odaküldött katonasággal, hadszerekkel, csapatokat adott az adó behajtásához, összefoglaló jelentéseket tett a végvidék állapotáról, a területre téli szállásra érkezett ezre- deket a többi erre illetékes szervvel együttműködve szétosztotta az egyes várakban, városokban, majd a következő évi hadjáratra útnak indította őket,

Pált, Berthóthy Ferencet és Budai Istvánt terjesztette a Haditanács elé ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 374. 1687. Jul. nro. 68. föl. 473r.

66 Czigány 2004 163. A mezei tábornok latin megnevezése campi marsallus, németül Veid General-ként szerepel a forrásokban.

67 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 383. 1690. Okt. nro. 28. föl. 429v.

68 ÖStA HKA HFU 26. Jan 1694 (r. Nr. 361. föl. 369-371.)

69 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 407. 1699. Dez. nro. 90. föl. 410r.

36