Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

SÁNTA ÁKOS: Egy erődváros a korszakváltás idején. Érsekújvár telkeinek összeírása és a város újra települése a török kiűzése után

adva elköltöztek a városból. Az ostrom során tanúsított magatartás, továbbá kiemelkedő hadi érdemek alapján is adományozhattak katonáknak városi telkeket.33 34 Nem új dolog, hogy hadi érdemeikre való tekintettel katonákat jutalmaznak városi telekkel. Azok között, akik telekhez jutottak, vannak-e olyanok, akik az ostromot követően a táborból (ex castris) települtek be, nincs közvetlen bizonyítékunk. Viszont találkozunk egy esettel, ahol a telektulajdon szerzés fegyveresen, még az ostrom közben történt. Egy Martinus Puskas nevű magyar katona, úgy jutott a háza birtokába, hogy azt: „Domus turcicas tempore reoccupationis armata manu ingressus” vagyis a házát a töröktől való visszafoglalás idején fegyverrel szerezte meg.

Közvetlenül az ostrom után betelepülők között volt a már említett Franciscus Bogyo bíró, és az ugyancsak bírói tisztet betöltő Stephanus CzompoM Mindketten egykori érsekújvári lakosok, még a török elől menekülve hagyhatták el a várost 1663-ban.35 Bogyo bíró a Pozsony vármegyei Szered (Szeret) mezővárosából tért vissza egykori szülővárosába, Czompo bíró Győr (Jauriensi) erődvárosában vészelte át Újvár török megszállását. Rajtuk kívül még öt személy, Michael Törők, Paulus Uyvari, Joannes Bogdan, Georgius Mikus, Paulus Vörös, található az összeírás idején a tulajdonosok között, mint egykori újvári lakosok. Közülük csak Czompo esetében bizonyos, hogy az egykoron a tulajdonában lévő házat szerezte vissza.36 Olyan is volt az egykori újváriak között, aki nem siette el a városba való visszaköltözést. Paulus Vörös nevű katona nemes (Nobilis Militaris), több mint egy évtizeddel a város visszafoglalása után, 1698-ban

33 1690. május 28-án Paul Wibmer kanizsai harmincados háztulajdon levelet adott ki a győri császári zászlóalj egyik káplárja, a város blokádjánál érdemeket szerzett Cas-par Ruebakher részére. A tulajdonlevél szerint a házat egy Császári Udvari Kamarai Bizottság bízta a harmincadosra a katonának való átadás céljából. Rózsa. 1995.

34 A város vezetésében többször szerepet vállaló Franciscus Bogyo-t, már mint bírót említik 1685-ben, amikor két magyar betelepülőnek, Georgius Mészáros-nak, és egy Paulus Antal nevű nemesembemek engedélyt ad a betelepülésre. Míg ő maga a helyszínen tartózkodó fővezértől, Lotharingiai Károlytól kapott engedélyt, a városba költözésre. Feltehetően rokonságban állt azzal a Bogyó Paulussal akit 1617-ben mint helyettes harmincados, 1618-tól mint harmincados szerepel. Fallenbrüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai 1526-1848. Budapest, 1988. 56. Bogyó Ferenc mint városbíró és a magyar hajdúság feje szerepel 1704-ben Thaly Kálmánnál. Thaly, 1892. 231. Thaly Kálmán: Érsek-Újvár megvétele 1704-ben. In: Hadtörténelmi Közlemények, 1892. 231-236.

35 Az összeírás adatai szerint itt születtek. (23.), (92.), (150.).

36 „ Ao 1685propriam Domum condescendit absque Interesse" (92.)

173