Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
SÁNTA ÁKOS: Egy erődváros a korszakváltás idején. Érsekújvár telkeinek összeírása és a város újra települése a török kiűzése után
zott erődváros lakosságát, németalföldi parasztok betelepítésével oldották meg 1605-ben.28 Arra vonatkozóan, hogy maradtak-e olyanok, akik a török uralom alatt is ott laktak a korábbi lakosok közül, nem rendelkezünk megbízható adatokkal. A telekkönyv sem számol be olyan érsekújváriakról, akik a török uralom alatt is a városban maradtak volna, csak olyanokról, akik a visszafoglalást követően tértek vissza. A meglévő adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy az 1663-as ostromot követően teljesen kicserélődött a város lakossága. Ezt támasztja alá, hogy az- 1664-ben összeírt ún.: „részletes defter ben ,, Újvár maga ” összeírásánál azon kívül, hogy sorra veszi a törökök kezén levő különböző birtokokat (Konyhakert, rét szántó stb.), továbbá a különböző címeken, beszedett adókat, nem említi „Az említett város hitetlenjei'-!., míg minden más esetben, az összeírt településekkel kapcsolatban név szerint fel van sorolva az adóköteles keresztény lakosság.29 A városi lakosság újratelepülése Közvetlenül az ostrom után megindult a betelepülés az elhagyott, romossá vált városi házakba. A birtoklástörténeti rész tanulsága szerint a városi ingatlanokhoz több úton lehetett hozzájutni.30 Volt, aki elfoglalta és megtartotta az ingatlant, és még az összeírás idején is az általa elfoglalt ingatlant birtokolta, de volt, aki nem elégedett meg ennyivel, akadtak többszörös foglalók is.31 A foglalást, mint a tulajdonszerzés egy formáját, megerősíti a töröktől visszavett erődváros frissen kinevezett harmincadosa, Joannes Balko, 1704-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez írt levelében. Mely szerint, amiután „ ... Végh Érsek Újvárát Töröktói megh vették, azonnal...Újvári Harmiczadosnak rendeltettem, magam számára egy puszta romlot, házat foglaltam... ”32 Az egykori foglalók közül többen már nem szerepelnek az összeírás idején a telektulajdonosok között. Velük kapcsolatban a telkek birtoklástörténeti része említi, hogy egykori foglalásukat különböző okok miatt el28 Gecsényi, 1991. 145. 29 Blaskovics József : Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony 1993. 111-118. Véleményem szerint, ha lettek volna újváriak, ugyanúgy össze lettek volna írva, mint a többi település adófizető keresztény lakossága, mivel ők is fizették volna az adót. 30 Az „ingatlan” megnevezés éppúgy jelenthet beépítetlen, mint beépített telket. 31 „elfoglalta” alatt azt értem, aki engedélyt kapott arra, hogy az elpusztult, elhagyott telket birtokba vegye, ”... fimdum desertum condescendit absque Interesse ", 32 OSZK. Kt. Thaly-gyűjt. Fol. H. 1389. fase. 1704. fol. 68. 172
