Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
TÓTH FERENC: Egy várépítő magyar emigráns Törökországban: François de Tott
feltételezhetően az ellenség nem fogja megkockáztatni, hogy a konstantinápolyi tengerszoroson a Fekete-tenger felől kísérelje meg a támadást, hanem egy sokkal nagyobb és kiterjedtebb hadműveleti tervet fog bevetni, amelynek csak mellékcsapásai lennének a tengerszoros erődjei.”74 Félix de Beaujour már említett munkája szintén érdekes megállapításokkal gazdagítja az erődök mintegy húsz évvel az előbbi jelentés utáni állapotára vonatkozó információinkat. E szerző a Boszporusz bejáratánál található, ún. világítótorony erődökkel összevetve a Tott báró által építet- tetett védműveket elismeréssel és kritikával vegyesen mutatja be: „A két erődítménytől mintegy félmérföldnyire, a tengerszoros összeszűkülésének helyén áll Tott báró két erődje - az egyik az európai, a másik az ázsiai oldalon - mintegy 900 ölnyire egymástól. Mivel az ágyútüzük keresztezi egymást, úgy tekinthetünk rájuk, mint a Boszporusz Fekete-tenger felőli bejáratának kulcsaira. Az ázsiai oldalon álló erőd egy egyszerű reduta, amelyet négy egymásra épülő ágyúsor véd, az európai oldalon álló pedig egy három ágyúsoros védmű donzsonnal megemelve. E két erőd sokkal jobb helyzetű, mint a világítótoronyhoz építetett erődök, de az ágyú tűz elleni fedezékük nem elég megfelelő. Az építtető Tott báró szemére hányták azt is, hogy a környező magaslatoktól nem elég távoliak, valamint a tűzerejűk sem elég jól elosztott: csak akkor tudnak tüzelni a beérkező hajókra, ha közvetlenül eléjük értek, illetve elhagyták őket. Szerencsésebb lett volna, ha az ütegek a közeledő hajók elejére és hátuljára irányultak volna, mivel a szél és áramlások segítségével gyorsan haladó hajók nyílsebesen haladnak el az erődök előtt. Az európai oldalon álló erőd egy ágyúsora beépített, kettő pedig fedetlen. Az előbbi kőből készült kiváló galériás építmény, de megvan az a hátránya, mint a kazamatás ütegeknek általában, hogy már az első sortűznél megtelik füsttel, amely elvakítja a tüzéreket, ami annál kellemetlenebb, mivel a célpontjaik gyorsan mozognak. A fedetlen ütegek jól elrendezettek, de a tetőrészek rosszul feltöltöttek. Az ázsiai erőd ugyanolyan kazamatás ágyúsorral rendelkezik, mint az európai és három ágyúsora fedetlen, amelyből kettő elég haszontalan, mivel nagyon nehéz tüzelni egy olyan hátratolt védműből, amely előtt egy másik védmű helyezkedik el.”75 François de Tott törökországi tevékenysége igen komoly európai visszhangot kapott a korabeli médiák segítségével. Ezek a korai folyóiratok - s különösen azok, amelyek a francia királyi cenzúra hatáskörén kívül álltak 74 Uo. 109. 75 Beaujour, F. de: Voyage militaire i. m. 503-504. 150
