Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
TÓTH FERENC: Egy várépítő magyar emigráns Törökországban: François de Tott
galmazta, Orlov tengernagy pedig az oszmán főváros blokádja mellett állt ki. A három hét veszteség mindenképpen súlyosan érintette a támadás tervét, hiszen ezalatt a báró vezetésével sikerült a parti védelmet megerősíteni és átszervezni. Másrészt pedig az orosz flotta belső problémáit sem szabad elhanyagolni, hiszen a több hónapja tengeren lévő és az összecsapásokban megsérült hajóknak valószínűleg alapos szüksége volt javításokra és utánpótlásra (élelmiszer, ivóvíz és hadianyag). Mindezt a balti tengeri orosz kikötőbázisoktól több ezer kilométerre, ellenséges területen megoldani bizonyára nem volt könnyű feladat. Másrészt pedig, amennyiben a helyzet kritikusra fordult volna, nem lehetett kizárni a francia hadiflotta közbelépését sem, amelyet az orosz tengeri expedíció vezetői még a Royal Navy hathatós támogatása mellett sem mertek megkockáztatni. A Dardanellák megerősítése mellett - amint már szóltunk róla - a báró építtetett két erődöt a Boszporusz fekete-tengeri kijárata közelében is, amelyeket szintén megvizsgáltak a későbbi francia katonai szakértők. A forrásaink között egy különösen érdekes 1783-ból származó, térképekkel és rajzokkal ellátott jelentést érdemes közelebbről is megvizsgálni. E név nélküli, de valószínűleg La Fitte-Clavé küldetéséhez kapcsolódó „A konstantinápolyi tengerszoros európai és ázsiai oldalán található várak és ágyúállások megtekintése” (Visite des châteaux et batteries d’Europe et d’Asie sur le canal de Constantinople) című szöveget Saint-Priest gróf egyenesen a hadügyi és külügyi államtitkárok figyelmébe ajánlotta, ami mutatja a téma kiemelt stratégiai jelentőségét.69 A jelentés kiemeli, hogy a vizsgált erődítményeknek jobbára csak megerősített és fedett ágyúállások. Ebből következik az a megállapítás is, hogy ez a védelmi rendszer nem lehet eléggé ellenálló egy erősebb támadás esetén. Az erődök ellenállása főleg a tengeri támadások visszaverése esetén figyelemreméltó, de amint a partraszállás után nagyobb számú szárazföldi csapatokkal támadják őket nem képesek hosszabb ideig feltartóztatni őket. Ennek okai főleg abban keresendőek, hogy az erődök nem rendelkeznek élelmiszer- raktárakkal és a vízellátásuk is csak egy külső, könnyen elpusztítható vízvezetékrendszerrel volt biztosítva. Az építészeti változtatások mellett, ezért a jelentés író hadmérnök feltétlenül javasolja, hogy építsenek magtárakat, kenyérsütödéket és víztároló ciszternákat az erődítmények belső részeiben. Ezáltal egy hosszabb ostromra is fel lehetne szerelni az építményeket. A Tott báró által építtetett erődök kiérdemelték a szakértő elismerését. Az európai erőd leírásánál kiemeli, hogy milyen mesterien választotta ki a báró annak 69 Idézi : Tóth F.: La guerre russo-turque i. m. 106. 147
