Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
TÓTH FERENC: Egy várépítő magyar emigráns Törökországban: François de Tott
védelmének aktuális helyzete” (.État actuel des défenses du passage des Dardanelles) című része értekezik. A régi és újabb építésű erődök mellett a jelentés bemutatja a Tott báró irányítása alatt épített védműveket is. Az általa elrendelt újítások és tüzérségi állások a vizsgálat idején már az enyészet martalékaivá váltak. A báró parancsára gyártott ágyútalpak szinte mind tönkrementek és a kialakított ütegek állapota is siralmas állapotban voltak. A nevét viselő erődítmény a jelentést író Lafitte-Clavé szerint szintén hagyott maga után kívánnivalót: „Ez nem más, mint egy 13 löveges megerősített üteg, amelyet négy kis torony szegélyez, amelyekben kisebb tábori ágyúk foglalnak helyet. A mellvéd és körfal kivitelezése nem túl jó kőművesmunka, de a hely kiválasztása mesteri. A tengerszorost meredeken uralja és oldalról sem megközelíthető. A hajók ágyútüze csak a lőrések közötti falszakaszt érhetik. Jobb lett volna, ha a mellvéd földsáncból készül és az ágyúkat fölötte helyezték volna el. Ez a kis erőd sokkal jelentősebbnek tűnik, ha a tengerszoros felől látszik, mint amilyen valójában. A behatoló hajók kénytelenek az európai oldal felé közelíteni és az elülső részüket az üteg felé fordítani. Az erőd ma szinte teljesen elhagyatottan áll, az építmények alaposan megrongálódtak, a tetők eltűntek. Található itt három 13 és 36 fontos ágyú, amelyek tönkrementek a használatban és több öntvényhibásnak látszó löveg. Valamennyi ágyútalp törött vagy megrongálódott. Az erődnek van egy parancsnoka, de nincs külön legénysége.”64 A jelentés a következőkben kitér a védmű egyik legfontosabb feladatára, amely az európai oldalon fekvő ún. Újvár melletti partszakaszon való partraszállás megakadályozása volt.65 Végül a szöveg összefoglalja, hogy a Dardanellákon található erődök kiválóan megfelelnek egy esetleges tengeri támadás megakadályozására. Ugyanakkor La Fitte-Clavé felhívja a figyelmet arra is, hogy az erődöket és a hálózatukat jó volna továbbfejleszteni. A legfontosabb gondok az erődítmények igazgatásában és karbantartásában keresendők. A jelenlegi kormányzói hivatalt főleg öreg és alkalmatlan tisztek töltötték be, akikkel a Porta vélhetőleg nem voltak komoly terveik. A jelentés kitér arra is, hogy az orosz áttörés miért nem sikerült 1770-ben, bár itt a báró érdemeit nem is említi és inkább az Orlov gróf óvatosságában kereste e kérdésre a választ.66 4 Idézi : Tóth Ferenc: La guerre russo-turque (1768-1774) et la défense Dardanelles, L’extraordinaire mission du baron de Tott. Paris, 2008, 87. 65 Uo. 87-88. 66 Uo. 88. des 144
