Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

DUKKON ÁGNES: „...pöröly és üllő között”. A naptárkrónikák tudósításai a török- és Habsburg-ellenes küzdelmekről és a végvárak pusztulásáról a 17. század második felétől 1711-ig

meg-tartya, az holott majd 12000 Török veszet-el, és akkor 20. esztendeig való frigyet töttenek.

1664. Ugyanezen Esztendőben kezdik Leopold várát-is éppiteni.

1670. Tsászár ő Felsége Mezei Generálissát, Johann Sporckot, nagy haddal küldi Magyar Országra, kitől az erősb hellyekbe és Várasokba Királyi praesidium tetettetik bé.”

„1671. A Cassai Citadellát kezdik éppiteni.

1673. Minden lövő szerszám és Munitio Eperjesről, Bártfáról és Szebenből Cassara vitetik; és az Eperjesi Bástyák az Város kőfaláig hordáinak el, de Nagy-Bányán az földig rontatnak le.”

1680: Uj és O Kalendarium16 17 18

Az előző évek eseményeit változatlanul közli a kalendárium, az 1670- es évek végéről néhány példát idézünk a kurucok és császáriak hadi cselekményeinek krónikájából:

„1678. Az Kurutzok Franciákkal és Lengyelekkel, nagy számosán jővén Eperjes alá, az Flostáttyát el-égetik, és a Várost lövik; azonban penig az Méltóságos fő Generális és Mezei Marsalek, Gróf Lesbe, az Méltóságos Generális Würbennel; az Városnak segítségére érkezvén onnét végszetlenül el-kelleték menniek: az után osztán az Bánya Városokra ütvén, mind aranyból és ezüstből nagy praedát tőnek, és sok derék városbéli embereket magokkal el-vinek, kiket nagy summában meg-sartzoltatván, ismét el- butsátanak.”

1679. Az melly Erősségeket és Várakat az Kurutzok el-occupáltanak vala magoknak, az ő Felsége Armadájától ismét vissza vétetének.

Item. Az Kurutzok kis Szeben Városát, és több helyeket, Kastélyokat és Falukat fel-prédáltak, sok Marhákat el-hajtottak, és nagy károkat töttek.”

1686: Uj és O Kalendarium'*

Ez a naptár a megelőző és a következő évekhez képest másféle krónikát közöl, melynek címe:

História avagy Rövid ki-magyar ázás, Az Pogány és Keresztyén Magyar- Oszági Hertzegekről és Királyságokról és Uralkodásokról.

A História Keve idejétől, 173-tól kezdődik és 1685-ig tart, a magyar királyok felsorolását tartalmazza. A hunokról és a honfoglalásról szóló részeket Bonfini alapján írja le (többször is hivatkozik rá). A fehér ló mondáját is

16 Értsd: Hadi Fő Generálissát.

17 OSzK RMK I. 1248. A következő évek krónikái változatlanul közlik ezeket az eseményeket, még a 18. század elején is.

18 OSzK RMK I. 1354

105