Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Az észak-magyarországi megyei múzeumi szervezetek működési feltételei
Múzeumi Szervezetből 8 - elsősorban helyi érdeklődésre számot tartó - tájház és kiállítóhely a települési önkormányzatok fenntartásába került. Az intézményhálózat ma három múzeumból - egri Dobó István, gyöngyösi Mátra, hatvani Hatvány Lajos - és 7 kiállítóhelyből áll. A személyi állományban 1995-1996-ban 30 fős közalkalmazotti létszámcsökkentést hajtottunk végre, amelyből 5 szűnt meg véglegesen, 25 múzeumi teremőr közalkalmazotti munkaviszonyát pedig megbízásos jogviszonnyá alakítottuk át. Ez racionálisabb működést, a téli-nyári nyitva tartáshoz való rugalmasabb alkalmazkodást tett lehetővé. 1998-ban Heves megyében 26 tudományos munkatárs, 20 gyűjteményi, műtárgyvédelmi és közművelődési szakalkalmazott és 91 működtetési alkalmazott dolgozik. A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet 1999-ben négy - tudományterület szerint szakosodott - múzeumból áll (salgótarjáni Nógrádi Történeti, balassagyarmati Palóc, szécsényi Kubinyi Ferenc, Pásztói Múzeum). Emellett 5 kiállítóhely működik, közülük a Hollókői Falumúzeum és a bánki Szlovák Nemzetiségi Tájház vállalkozásban. A rendszerváltást követően zárták be a karancs- berényi Partizán Emlékmúzeumot, 1993-ban pedig a múzeumi szervezethez került a salgótarjáni bányászati kiállítóhely. A három észak-magyarországi megyei múzeumi szervezet közül a nógrádi szenvedte el a legnagyobb arányú létszámleépítést a 90-es évek első felében, ennek következtében az 1990. évi 98 fős állomány 1996 végére 41 főre apadt. Ez az év volt a mélypont a megyei múzeumi szervezet életében, amikor a minimálisra csökkentett létszám miatt a szakalkalmazottak láttak el több fenntartási munkát (pl. portaszolgálat, telefonügyelet, tárlatvezetés). Az 1998-as országos statisztikában Nógrád megye 13 fő tudományos munkatárssal, 10 gyűjteményi, műtárgyvédelmi és közművelődési szakalkalmazottal és 16 működtetési alkalmazottal szerepel. A megyei múzeumi szervezet fenntartója a megyei önkormányzat. Anyagi lehetőségeik nagyban befolyásolják, hogy az állami költségvetésből származó kulturális, közgyűjteményi „fejkvótából” mennyit juttatnak a kötelező múzeumi feladatok ellátására. Mivel a megyei önkormányzatok kevés saját bevételi forrással rendelkeznek, ezért általánosan jellemző a három megyében a múzeumi szervezetek alulfinanszírozottsága. Érdemes megyénként megvizsgálni a költségvetés alakulását és a gazdálkodás tendenciáit. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében már 1996-ban jellemző volt, hogy a költségvetési támogatás csak a működőképesség megőrzését teszi lehetővé, a szakmai munka feltételei kizárólag külső forrásból biztosíthatók. Javította a tartalmi munka pénzügyi feltételeit az M3-as autópálya építését megelőző 96
