Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Komlóska. Tájház

zítettek egymáshoz. A boronafalnál erre kerülnek a falat alkotó tölgy-, ritkábban fenyőgerendák. A paticsfalú házaknál előbb elkészítették az épület favázát, amely a talpgerendákból, az azokba függőlegesen beácsolt gerendákból és a falakat lezáró koszorúgerendákból állott. A favázba függőlegesen vagy vízszintesen vékonyabb karókat is elhelyeztek, s ezeket fonták be vékony husángokkal. A boronák hézagait agyaggal töltötték ki, majd a falat kívül-belül vékony tapasztással látták el. Apaticsfal tapasztása hasonló, de jóval vastagabb.

A falazathoz tartozó ajtók, ablakok kiképzése mindig a fal építése közben történt a megfelelő keretek, félfák beállításával. Az ajtók a legtöbb esetben szimplák. Az ablakok igen gyakran duplák és kétszámyasak. A födémszerkezet vázát a ház hosszában végigfutó, a falra, illetve a falba épített gerendára támaszkodó mestergerenda (mesternyica), és az arra keresztbe fektetett keresztgerendák alkotják. Erre a favázra fektetik azután a vastag és széles pallókat, hogy azok szélei fedjék egymást. A mennyezetet a padlástérben letapasztják.

1. kemence, 2. a kemence szája, 3. padka, 4. kürtő vagy kabola 5. sut, 6. rakott, zárt tűzhely, 7. fatartó

4. kép. A kabolás kemence és masina elöl- és oldalnézete (Tóth István rajza)

Komlóskán a szarufás tetőszerkezet az általános. A faházak négyoldalú ún. kontyolt nyeregtetővel készültek, a kőházakon elől vakolatdíszes oromzatban végződő ún. nyeregtető az általános. A hagyományos tetőfedő anyagok közül legelterjedtebb a zsupszalma, melyet kis kévéknek feldolgozva (kicska és sznobka) lépcsőzetesen raknak fel. A századfordulón még gyakori volt a zsindelytető is.

65