Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Komlóska. Tájház
A lakóház központi, sokoldalúan funkcionáló helyisége a szoba, amely viszonylag jól elkülöníthető egységekre bomlik, s ezt a szoba elrendezési elve is tükrözi. A szoba berendezése hagyományosan sarkos elrendezésű. Az ajtó mellett, a jobb oldali sarokban található a helyiség jelentős részét elfoglaló kemence. A kemence környéke a munkatér. A főzésen kívül itt fontak, a férfiak télen itt javították a szerszámokat. A szemközti bal sarokban a tároló- és ülőbútorként is használt két karosláda (lada) előtt állt az asztal (sztil). Ez alkotja a szoba kultikus terét. A két homlokzati ablak közé került a ruhanemű tárolására szolgáló felemelhető tetejű láda, majd a több fiókos komát (komoud). A díszesen megvetett ágy (posztyi) helye a rövid homlokzati és a hátsó fal közötti sarokban volt. Ha a hely engedte, emögött, de a kemence melletti sarokban rendszerint volt egy egyszerűbb, mindennapi hálóhelyül szolgáló ágy. Alvásra a karosládákat is használták. A székek az ágyak elé kerültek. A Zempléni-hegység vidékén híres bútorkészítő központ volt Sátoraljaújhely. Az 1860-as, 70-es években alakult itt ki az a sajátos festettbútor-stílus, amelynek termékeiből a komlóskaiak is vásároltak. Ezek a festett bútorok kiszorították a korábbi egyszerűbb darabokat. A sötét, rendszerint fekete alapszínű bútorokat élénk színösszeállítású virágcsokrokkal, füzérekkel díszítették és évszámmal látták el. Az 1880-as évekig készültek a felemelhető tetejű elöl virágozott alacsony ládák, amelyek a menyasszony hozományához tartoztak. A XIX. század végén terjedtek el az alul egyfiókos és felemelhető tetejű magas ládák, majd a háromfiókos komótok. Míg a magas ládákat virágozással díszítették, a komótok csak fekete, illetve világosbarna színben készültek. A ládákat a két világháború között kezdte felváltani a szekrény, de a komót még napjainkban is gyakori bútordarab. Jellegzetes bútor a karosláda. Rendszerint négy részre osztott ládarészében vászonneműt és ruhaneműt tartottak, de gyakran tejfélét és kenyeret is. Ülőrészének teteje felemelhető, háttámlája bordázott vagy deszkabetétes. A virágozást a ládarész elején és a háttámlán alkalmazták. Az ágyaknak csak az ajtóval szemben levő végét díszítették. A XX. század elején a díszes, magasabb, ún. koronás ágyvégeket az egyszerűbb félkörívesek váltották fel. A XIX. század közepén még az alacsony, nagyfiókos asztalok domináltak. A festett bútorral együtt a magasabb, egyenes lábú, lapjának sarkain virágmotívumokkal, közepén koszorúval díszített asztalok terjedtek el. A székek háttámláját virágozták, de gyakori volt a bordázott háttámlájú szék is. Az 1940-es évektől jelentek meg a soros vagy párhuzamos elrendezésű szobák. Ezekben a karosládát a két utcai ablak elé helyezik, s előtte áll az 66
