Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Komlóska. Tájház

1. kép. A tájház külső képe (A szerző felvételei 2009-ben)

Mai településszerkezete alapján a soros-utcás, szalagtelkes típusba sorolható. A megközelítően téglalap alakú keskeny és hosszú telkek az utcára néznek. A telkek funkcionálisan két nagy részre oszthatók: az udvarra és kertre. A lakóházak rövid homlokzatukkal az utcára néznek, mögöttük helyezkednek el a legfontosabb gazdasági építmények (istálló, csűr), az udvar másik oldalára a sertésól és a kút kerül. Komlóskán a csűr a lakóház mögött, legtöbbször azzal egy fedél alatt helyezkedik el.

Komlóska és általában a Zempléni-hegység területe a néprajztudományban északi magyar házvidéknek nevezett háztípushoz tartozik, amely a Kelet- és Középkelet-Európában elterjedt lakókamrás ház lokális változata. A lakóházak beosztását a gazdasági-társadalmi viszonyok jelentős mértékben befolyásolták. A homogén társadalom Komlóskán általános a szoba, pitvar, kamra beosztású lakóház, amelyhez közvetlenül csatlakozik az istálló. A legszegényebbek, a zsellérek kamra nélküli házakat építettek, a pitvart az istálló követte. A lakóház fő helyisége a háznak (chézsa) nevezett szoba, amely az épület egyetlen lakótere, de egyben fő munkatere is. Itt helyezkedett el a ház tüzelőberendezése, a belső fűtésű, hasáb alakú, fűtésre, sütésre és főzésre egyaránt használt kemence (pec), amely a szobának csaknem a negyedrészét elfoglalta. Tüzelőnyílása fölé fából és sövényből készült, sárral tapasz62