Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Komlóska. Tájház
KOMLÓSKA. TÁJHÁZ Komlóska a Zempléni-hegység középső részén települt, és egyike a legelzár- tabb, a hagyományos népi kultúra sok archaikus elemét máig őrző községeknek. A Zempléni-hegység néprajzi szempontból sokszínű és jellegzetes terület. A falvak egy része középkori, zömében azonban a XVII-XVIII. századi nagy népmozgás idején települt mai lakossága. A törökdúlás, majd a Rákóczi- szabadságharc küzdelmei, illetve a XVIII. század elején dúló pestisjárvány után történtek nagyobb telepítések e vidékre — a hiányzó munkaerő pótlására. Németek a hegyvidék déli peremén fekvő Károlyfalvára és Hercegkútra települtek. A történeti Magyarország északi megyéiből jött szlovákok alapították a Zempléni-hegység közepén a mai Háromhutát, illetve a Hegyközben Kishutát, Nagyhutát és Vágáshutát. Más falvakba vegyesen érkeztek szlovák és kárpátukrán családok. Nagyobb számú kárpátukrán lakosság Komlóskán, Mogyoróskán és Baskón települt meg. Komlóska nevével már a XIV. század végén találkozunk, ekkor a Csirkecsalád birtoka, később a Rákóczi-uradalom része. A Rákóczi-szabadságharc után osztrák főuraknak voltak nagyobb birtokai a falu határában. A környező magyar és szlovák falvak közé ékelődött kárpátukrán lakosságú Komlóska népe napjainkig megőrizte nyelvét, és az Északkeleti-Kárpátok népeivel rokon kultúrájának sok elemét. A hegyek közé zárt, mostoha természeti viszonyok között élő lakosság megélhetését az erdő, a famunkák, az erdei gyűjtögetés és az állattartás biztosította. A földművelés mindig másodlagos jelentőségű volt, hiszen földművelésre alkalmas terület alig van a falu határában. A legkorábbi időszakban csak a szűk patakvölgyeket művelték, majd a XIX. századtól a nagyobb arányú erdőirtások révén szereztek földeket a növénytermesztés számára. A hegyi legelőkön szarvasmarhát és juhot tartottak. A kevéske szántóföldet kerítésekkel védték az állatoktól. A sajátos földrajzi és gazdasági körülmények miatt a faluban nem alakult ki egy jómódú gazdagparaszti réteg. A 10-20 kát. hold földdel rendelkező középparasztok a szegényparaszti többség színvonalán éltek. A lakosság döntő többsége néhány holdas szegényparaszt és föld nélküli napszámos volt, akik idénymunkára a Hegyaljára és az alföldi uradalmakba is lejártak. A geográfiai viszonyok, a rendkívül tagolt térszíni formák jelentősen meghatározták a település szerkezetét. Komlóska eredetileg irtványtelepülés volt. 61
