Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Tízéves a szerencsi múzeum
TÍZÉVES A SZERENCSI MÚZEUM A múzeumalapítás gondolata Szerencsen az 1960-as években fogalmazódott meg, lelkes lokálpatrióták, a múlt emlékei iránt érdeklődő szerencsiek körében. 1961-ben bontakozott ki a helyi honismereti mozgalom, melyben jelentős szerepe volt Angyal Bélának, a múzeum későbbi igazgatójának. Ekkor szervezték meg a járási úttörőház honismereti szakkörét, majd 1963-ban az akkori művelődési klub keretében felnőtt honismereti kör is alakult. Mindkét kör célja az volt, hogy kutassa és gyűjtse Szerencs múltjával, lakóinak életmódjával kapcsolatos tárgyi és írásos emlékeket. A szervezettebb gyűjtőmunka 1965-ben indult meg, amikor a kör tagjai a községi tanács támogatásával felhívást intéztek Szerencs lakóihoz, „Muzeális Gyűjtemény” létesítése érdekében kérték a lakosság segítségét: „A gyűjtéssel meg akarjuk menteni községünk történelmi múltjának kallódó értékeit, közelmúltunk és jelenünk fejlődésének jelentős dokumentumait és emlékeit” - írják a felhívásban. A gyűjtőmunka szervezésében és lebonyolitásában többek között részt vett Angyal Béla, Erdei Ferenc, Farkas István, dr. Petrikovits László és Siska Gábor. A bekerült természettudományi, történeti, néprajzi és képzőművészeti tárgyakat, dokumentumokat a Rákóczi-vár egyik termében kialakított szakköri helyiségben tárolták. A honismereti kör tagja volt egy nagy hírű magángyűjtő, dr. Petrikovits László helybeli fogorvos, aki ekkor már több évtizede gyűjtötte a régészeti, történeti és néprajzi emlékeket, de különösen kiemelkedő és Magyarországon egyedülálló képeslapgyűjtemény- nyel, jelentős ex libris anyaggal rendelkezett. Neve az országhatárokon túl is ismert volt, tevékenysége messze meghaladta az egyszerű időtöltést, gyűjteményét tudományos alapossággal rendszerezte, az nagy kultúrtörténeti értékkel bírt. Petrikovitsnak régi vágya volt, hogy Szerencs múzeummal gyarapodjon, s annak a képeslapanyag révén sajátos jellege is legyen. 1963-ban ajánlotta fel először 400 ezer darabos képes levelezőlap-anyagát, ex libris gyűjteményét, tudományos könyvtárát és helytörténeti anyagát a községnek, hogy abból múzeumot létesítsenek. Felajánlása szerencsésen találkozott * Az előadás 1977. október 14-én hangzott el Szerencsen a Tízéves a szerencsi múzeum tudományos tanácskozáson. 34
