Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Tízéves a szerencsi múzeum
a helyi honismereti mozgalom célkitűzéseivel és 1967-ben sor kerülhetett a Szerencsi Muzeális Gyűjtemény megnyitására. 1967. július 15-én kelt dr. Petrikovits László adománylevele, s a felajánlott több mint 400 ezer darab képeslap, helytörténeti vonatkozású tárgyi és dokumentációs anyag, tudományos könyvek képezték a Muzeális Gyűjtemény alapját. Ehhez kapcsolódott a honismereti kör szervezésében összegyűjtött helytörténeti anyag. A községi tanács által biztosított két helyiségben, a mai kiállítótermekben nyilt meg az állandó képes levelezőlap-bemutató és a helytörténeti kiállítás. Ettől a naptól (1967. július 15-től) számíthatjuk tehát a szerencsi múzeum létezését, noha ekkor még csak Muzeális Gyűjteményként működött. A gyűjtemény és a képeslap-kiállítás megnyitásához kapcsolódóan a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata szervezésében Szerencsen rendezték meg 1967. július 16-án a Képes levelezőlap gyűjtők III. országos tanácskozását. A múzeum kiállításai később ex libris bemutatóval bővültek, amikor Fery Antal szerencsi származású grafikusművész és Petrikovits László ajándékozása, illetve a megindult rendszeres csere során létrejött az ex libris gyűjtemény. Petrikovits László kiterjedt cserekapcsolatai révén továbbra is jelentősen hozzájárult a gyűjtemény fejlesztéséhez. 1968. december 3-án kelt a Művelődésügyi Minisztérium okmánya, melyben engedélyezi a Szerencsi Helytörténeti Múzeum működését. A múzeumot helytörténeti, néprajzi és az ex libris gyűjtemény miatt képzőművészeti gyűjtőkörrel, általában a szerencsi járásra kiterjedő gyűjtőterülettel, de képeslapok és ex librisek vonatkozásában országos gyűjtőkörrel alapították. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Szervezet keretében kezdte meg működését, de alapításakor a szerencsi községi tanács is rendszeres évi anyagi támogatást ígért. A múzeum alapításától kezdve a Rákóczi-várban, szűkös körülmények között végzi munkáját. 1975-ig három kiállítóhelyiségből és egy kis irodaraktárból állt. A szűkös lehetőségek nemcsak a meglevő gyűjtemények szakszerű kezelését nehezítették, de akadályozták az intenzív gyűjtő- és feldolgozó munkát is. 1975-ben szétválasztottuk a gyűjteményeket és az egyik kiállítóhelyiséget - mely amúgy is félig raktár volt - lezárva, itt alakítottuk ki a képeslap- és ex libris gyűjtemény helyét. A helytörténeti és néprajzi tárgyi anyagot ideiglenes jelleggel - ugyancsak szűkösen - két földszinti helyiségben tároljuk. A múzeum egyetlen főhivatású alkalmazottja a múzeumigazgató. A többi dolgozó - adminisztrátor-gyűjteménykezelő, teremőr és takarító - részfoglalkozású. 35
