Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Az egri vár: valóságos és eszmei érték
tiszteletére szentelt — háromhajós, román stílusú székesegyház, amelynek egyes részletei a romkertben ma is láthatók. A Dobó István Vármúzeum vártörténeti állandó kiállításában több - ebből a székesegyházbői megmaradt - emlék is megtekinthető. Ilyen egy csodálatos szépségű, furatos, rozettás, pal- mettás díszitésű faragott oszlopfejezet a XI. századból. Az áttört technikával díszített oszlopfő kora-középkori kőfaragó művészetünk legszebb emlékei közé tartozik. A román stílusú székesegyház falait freskók díszítették, padlóját márványból készült mozaik borította. Egyik bejáratának íves timpanonrészében festett figurális részletek is megmaradtak. A tatárjárás után, a XIII. század második felében kezdődött meg a lerombolt templom későromán stílusú újjáépítése, illetve kibővítése. A régészeti kutatás a középkori székesegyház területén számos díszes töredéket hozott felszínre. Ezek közül kiemelkedik az 1200 táján bükki fehér mészkőből készült faragvány. Ennek növényi omamensei között tűnik fel a görög-római mitológiából ismert, a középkorban azonban ritkán ábrázolt faun szőlőt szedő figurája. A székesegyház XIV. századi bővítésére már gótikus stílusban került sor, majd a XV. század utolsó negyedében egy hatalmas háromhajós, szentélykö- rüljárós székesegyház építésébe kezdtek. Ennek azonban csak a keleti része készült el. Ha teljesen felépült volna, méreteiben és részleteiben Európa legismertebb székesegyházaival is felvehette volna a versenyt. A hatalmas méretű pillér- és falmaradványok, az északi kápolnák gazdagon tagolt bejáratai és a hajó felé nyitott sugárkápolnák faltagolása mind e nagyszabású építkezés emlékei. A székesegyház valamely oltárának vagy kapuépítményének, esetleg a prépostsági kápolnának a dísze lehetett a XIV-XV. század fordulóján az Alexandriai Szent Katalint ábrázoló szobor. A másodlagos helyről töredék anyagból 1986-ban előkerült műalkotás az 1420-as években készült. Az arannyal, kékkel és pirossal festett, gazdag ruharedőzetű, fej nélkül is felemelő szépségű szobor az egyik legnépszerűbb női szentet, a IV. században mártírhalált halt királylányt jeleníti meg. A középkori gótikus püspökvárat Mátyás király idejében (1458-1490) a reneszánsz életvitelű egri püspökök fejlesztették igazán pompás főúri várrá. A várhegy legszebb, ma is álló lakóépületének, a gótikus püspöki palotának az építtetője Beckensloer János püspök (1468-1474) volt. A földszinten megtartott elfalazott ajtók és ablaknyílások is jelzik, hogy korábbi épületek, épületrészek felhasználásával készült a ma is álló palota. Ezt a földszinti épületsort 223
