Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Séta a mai várban
leleplező borsós dobot és vízzel teli edényeket helyeztek. Ezen szerkezetek mintegy szeizmográfként működve, a borsószemek és a víz rezgésével jelezték az ellenséges aknamunkát. A folyosóból kivezető lépcsőn valaha a kapuvédő bástyához lehetett felmenni, de utunkat folytatva az 1596-os ostrom egyik tragikus eseményének helyszínéhez jutunk. Egy ellenakna készítésével foglalatoskodó csoportot az ellenséges aknák felrobbanása itt pusztította el. Emléktábla örökíti meg az 50 magyar katona, Baló Gergely, Possay Gáspár és Ziny István hadnagyok és Stella Kristóf (Christophoro Stella) épitész hősiességét. A vastag várfalon ma is látható hatalmas repedések, hasadékok tátongnak, jelezve a török akna detonációjának a hatását. A folyosón nyugati irányba tovább nem haladhatunk, és visszafordulva érdemes megfigyelni a föld alatti rendszerek korszerű szellőztetését. A folyosók boltozatán szabályosan ismétlődő kürtők huzatmentes levegőcserét biztosítottak. Mielőtt a bástya ágyútermei mellett a felszínre jutnánk, tegyünk egy sétát a keleti várfal alatt megépített alagúton keresztül a jelenleg romos Zárkándy-bástyáig. A vasútvonal alatt áthaladva láthatunk egy kiépített vízgyűjtő medencét, valamint az északi ágban eredeti helyén az itt megmaradt vörösfenyő törzsekből épített vízvezetékrendszer néhány méteres tagozatát. A kazamatákból és ágyútermekből kijőve árnyas fák alatt találjuk Gárdonyi Géza sírját, aki Egri csillagok című regényével maradandó emléket állított a várvédő hősöknek. A kerítéssel védett sírhely fölé magasodó fakereszten „Csak a teste” felirat olvasható, ami arra utal, hogy szelleme alkotásaiban örökké él. A bástyán körül sétálva jól áttekinthetjük az elpusztult külső vár helyén felépült Sánc városrészt, amely a belső vár fölé emelkedett. Kivált szembetűnő a mára beépített Almagyar-domb magaslata, ahonnan a várat támadó erők ágyúállásaikból egyaránt jól lőhették a külső és a belső várat. A déli várfalsétányon kelet felé haladva felülről ráláthatunk a belső várra és a városra. Utunkat a nyugati várfalon folytatva először az 1980-as években helyreállított gótikus szerkezetű Kovácsok tornyához jutunk. A városra néző nyugati várfal kiugró hatalmas építménye a Dobóról elnevezett ó-olasz bástya, amelyet a várkapitány a török ellen épített. A bástyát az 1976-ban történt leomlása után az 1980-as évek második felében építették újjá. Közvetlenül a bástyához tapadva egy kerek téglarekonstrukció jelzi, hogy itt a XV. században egy kerek torony állt, s ez az építmény még a külső tornyos vártípust jelzi. A Dobó-bástya belső tereinek helyreállítása után a felső szinten kialakított konferenciaterem és múzeumi foglalkoztatótermek, valamint az alsó két szinten a természetes mésztufa barlangok172
