Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Séta a mai várban
hoz jól alkalmazkodó komplex természettudományi-régészeti kiállítás várja a látogatókat. A nyugati várfal sétányán folyatva utunkat elhaladunk a régi kenyérsütőház lefedett romjai és a középkori káptalani házak maradványai mellett. A város felé tekintve láthatjuk a 91 éves török uralom szimbólumát, a Kethuda-dzsá- mi megmaradt minaretjét és a mai Knézich Károly utca házait, a késő középkori „káptalanszer” városrészt. A barokk egyházi építészet emléke a szervita templom és a dombon magasodó rác templom csodálatos ikonosztázával, mellette a XVIII. századi költő, Vitkovics Mihály lakóházával. Sétánk végén kis fordulóval jutunk az egyik korai erődítményhez, a Föld bástyához, ahol 1552 őszén a legvéresebb harcok dúltak. Az erődítmény mai állapotában keveredik a különböző korú várépítkezések falszerkezete. A bástya ágyútermeket és más helyiségeket, valamint a falában kialakított folyosórendszereket rejt magában. A bástyában a Gárdonyi-regény figuráit megjelenítő Egri csillagok panoptikumot tekinthetjük meg. A teraszon az egri művész, Király Róbert Balassi-szobra idézi a XVI. század második felét, amikor a költő 1579-től 1584-ig az egri vár hadnagyaként írta a vitézi életet is megörökítő verseit. Falán Eger város emléktábláját olvashatjuk, amelyet az egri hős halálának 400. évfordulóján, 1972-ben állítottak. A Föld bástyáról észak felé tekintve nemcsak az északi városrész és a Bükk hegység csúcsai látszanak, de Eger egykori településszerkezetének egyik jellemző városrésze, a Cifra hóstya házai és pincéi is. Láthatjuk a Királyszéknek nevezett magaslatot, ahonnan a helyi hagyomány szerint első királyunk személyesen nézte az első egri várbeli templom építkezését. A gótikus palota felé haladva keresztül kell mennünk a Tömlöc bástyán. A bástya egykor több ágyúállásnak adott helyet, ezek közül néhány ma is látható az elé helyezett ágyúmásolatokkal. Az udvarra kivezető falépcső alatt a palota felé is benyúló szögletes építmény falmaradványai az itt állott XII-XIII. századi öreg- vagy lakótoronynak a részei, amely korai várépítészetünk jellemző épülete volt. A belső várudvarra jutva a nyugati oldalon álló s eredetileg a katonaság számára emelt kaszámyaépület 1957-től múzeumi célokat szolgál. Az emeleten kialakított Egri Képtár a XV-XVIII. századi itáliai és németalföldi, valamint a XVIII-XIX. századi magyar és osztrák festészet alkotásaival várja a látogatókat. A földszinti folyosón elhelyezett XVII-XVIII. századi domborművek a mai székesegyház helyén állt templom kriptájának bejáratát és egy egri harangöntő mester házát díszítették. 173
