Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Az egri vár kultusza

zó, és a hely történelmi hagyományaihoz kapcsolódó programok szervezésére. így rendezzük meg minden év július végén a „Végvári vigasságokénak nevezett várjátékokat, de több héten át Vártábort is szervezünk az általános iskolásoknak. A látogatók számára sajátos időutazást jelenthet az „Egri csillagok Panoptikum” megtekintése a Föld-bástyában, ahol Gárdonyi élethű figurája mellett a regényből készült film szereplői fogadják az oda betérőket.

Az idei 450. évforduló különösen jó alkalom arra, hogy még inkább ráirányítsuk a figyelmet a magyar történelem kiemelkedő eseményére és az egri hősök példájára. Az év során tudományos tanácskozások, országos vártörténeti vetélkedő, általános iskolások várjátéka, az egri vár kultuszát bemutató kiállítás várja az érdeklődőket. A vitézi hagyományokat ápoló haditorna klub, az Egri Vitézlő Oskola ostromjátéka során élő történelmi filmként elevenednek meg a 450 évvel ezelőtti események. Lesz hálaadó szentmise is a várban, ahol Eger lakossága emlékezhet elődeire.

Bízom abban, hogy sikerült rámutatnom arra, hogy egy város és egy nemzet kollektív emlékezete, egy világraszóló hőstett ébrentartása hogyan motiválja az adott műemléki objektum iránt megnyilvánuló érdeklődést. Az egri győzelem színhelyére nagy számban látogatók a falak és bástyák néma kövei mögött is a várvédőket, helytállásukat, a Gárdonyi Géza és más művészek által ábrázolt hazafias tettek helyszínét keresik.

Befejezésül idézem a XIX. századi magyar költő, Vörösmarty Mihály verssorait:

„ Óh Eger! A sziklák nem tesznek téged erőssé.

Minden erőd a bátorság, mely hős fiaidban Mint örök gyémánt ragyog és nem retteg időtől ”.

IRODALOM

Bodala Gyula: Dobó István a magyar költészetben. Kolozsvár, 1908 Hóvári János: A hűtlen Dobó. Bp., 1987 Sugár István: Az egri vár és viadala. Bp., 1991 Az egri vár históriája. Bp., 1991 Dobó István síremléke. Eger

Honismeret, 2002. XXX. évf. 5. sz. 7-14.

151