Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Az egri vár kultusza

2. kép. Az Egri csillagok 3. kép. Gárdonyi Géza

legújabb kiadásának címlapja

1552-től számíthatjuk az egri vár kultuszának kialakulását, amelyhez hozzájárultak az azt követő évszázadok történetíróinak, költőinek, íróinak, festőinek, szobrászainak, zeneszerzőinek az alkotásai. Ezek közös ihlető forrása az egri várvédők hősiessége és a várkapitány, Dobó István személyisége.

A már említett Tinódi Lantos Sebestyén 1553 májusában személyesen látogatott el Egerbe, hogy maguktól a küzdelem résztvevőitől tudja meg a harc igazi történetét. „Eger vár viadaljáról való ének”-ében maradéktalan hűséggel számol be az ostrom legapróbb részleteiről, s ezeket a régészeti ásatások és a levéltári kutatások egyaránt igazolták. Valamivel később egy rövidebb változatát is megírta az egri diadalnak, ez az „Egri históriának summája” címen vált ismertté. Ezt fordíttatta le latinra Ferdinánd király Zsámboki Jánossal, hogy bővebben megismerhesse az egri eseményeket. Ugyancsak latin nyelven jelent meg 1556-ban Csabai Mátyás műve Németországban „Az egri vár dicsőítő éneke” címmel. Művének jóformán egyetlen hőse van: Dobó István.

Értékes alkotás Christian Schaeseus erdélyi protestáns lelkész 1581-ben megjelent költeménye, „Az egri haditettek 1552-ben”. A szerző azt hirdette,

143