Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Az egri vár kultusza
hogy az egriek győzelmének alapja a vitézek egyetértése volt. Schaeseus jól látta, hogy Dobó Istvánnak meghatározó és sorsdöntő jelentősége volt a vár megtartásában, a győzelemben. Dobó alakjában találta meg azt a hőst, akire egy sikeres eposz megírásához szüksége volt. A XVI. század második felében — 1579-től 1584-ig - hadnagyként az egri várban szolgált a nagy magyar költő, Balassi Bálint. Verseiben méltán nevezte Egert a „vitézek ékes oskolájáénak, a , jó katonaság nevelő dajkájáénak. Baráti Szabó Dávid az 1786-ban megjelent Vers-Koszorú című kötetben az „egy Egri Asszony Vitéz Tselekedetei” című hexameterben írt költeményében egy Orteliustól átvett harci epizódot dolgozott fel. A török már kitűzte zászlaját a vár fokára, a férfiak már-már meghátráltak, de az asszonynép megújítva a küzdelmet, visszaverte a támadókat. Egy asszony a viadal során hősi halált halt férje fegyverzetével küzdött tovább, és hat törököt küldött a másvilágra. A sort Vörösmarty Mihály 1827—1828-ban írt „Eger” cimű romantikus eposza folytatta, amelyen Homérosz Iliászának és Zrínyi eposzának a hatása érződik. Két szerelem romantikus meséje az ostrom folyamatába ágyazva, s a reformkor nemzeti függetlenségi törekvéseinek a hatása alatt íródott. Vörösmarty legkedvesebb epigrammái közül való az 1830-ban megjelent „Dobó” című, amely a török hódoltság alatt visszasírja a hajdani várkapitány hősiességét. Zalár József „Az egri vár” című költeményében Dobó alakja már mint legendahős tűnik az olvasó elé. Az ún. „nemes ponyva” költészet két darabja is foglalkozott az egri várvédelemmel. Tatár Péter álnév alatt Medve Péter „A hős Dobó, vagy Eger vár ostroma 1552-ben” hazafias szellemben minden művészi és irodalmi érték nélkül 1857-ben népszerűsítette a viadal históriáját. E ponyvák sorában, 1899-ben bukkant fel „Dobó Katica, az elszánt, bátor, hős egri honleány tanulságos története”. A vár kultuszának igazi megteremtője és serkentője Gárdonyi Géza, aki 1899. december 25-én a Pesti Hírlapban kezdte közölni az „Egri csillagok” című regényét, amely könyv alakban 1901-ben került az olvasókhoz. Gárdonyi regénye a téma máig legszebb irodalmi feldolgozása, és minden idők egyik legnépszerűbb magyar regénye lett. Az Egri csillagok utolérhetetlen sikerének titka, hogy a XVI. századot szinte tapintható közelségbe hozza, és úgy ábrázolja, mintha a kor alakjai közöttünk élnének. A regény egykor létezett szereplői - Bornemissza Gergely, Dobó István, Török Bálint - hitelesen jelennek meg a könyv lapjain. A mű erénye, hogy benne az ostrom históriája nemesen ötvöződik hazaszeretettel, romantikus kalandokkal és szerelmi történettel, anélkül, hogy az egyik is elnyomná a másikat. 144
