Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Gömör

dúló alapmotívumok száma mindössze néhány tucat. Ez nem feltétlenül azt jelenti - bár az egyezőségre is tudunk példákat találni -, hogy egy-egy alapmotívum teljesen megegyezik egy másikkal. Például egy-egy kör vagy félkördíszítés első látásra sokszor egyforma, de jobban szemügyre véve mégis eltérő a belsejébe körzővel húzott ívek számát vagy az ívek közti távolságot tekintve, továbbá abban is, hogy a belső ívek közti területet milyen további mintákkal látják el. Ez az eltérés még nem jelenti azt, hogy más motívumról lenne szó, hiszen a némileg eltérő ábrázolás okát sokszor csak a mintának a deszka szélességéhez való igazításában találhatjuk. Változik a minta mérete annak függvényében, hogy egy szélesebb vagy keskenyebb deszka közepén, két szélén párban vagy dupla párban, illetve az ácsolt láda lábán található.

Az alapmotívumok, az alapanyag, és a ládák szerkezeti jellemzői együttesen teszik viszonylag könnyen azonosíthatóvá ma is a gömöri ácsolt ládát. Szólni kell azonban a motívumok vándorlásának kérdéséről is. A Gömörben készült szekrények nagy keresletét látva több területen próbálkoztak a fával foglalkozó háziiparosok az ácsolt láda nagyobb volumenű készítésével. A mintát a gömöri példányok jelentették, így nagyon sok motívum került át például a Mátra környékén készült darabokra, amiről a Szuhahutáról írott fejezetben lesz szó.

A gömöri ácsolt ládák díszítésének nagyobb részét az alapmotívumok nagyszámú variációja adja. A szekrények vizsgálata során azonban jó néhány olyan darabbal is találkozhatunk, melyen egyedi kompozíciót alkotott a készítő.

58. kép. Ácsolt láda. Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1988. 28. 1. (Fotó: SZNM gyűjteményi adatbázis)

99