Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Gömör
Az ácsolt ládákról tudjuk, hogy a díszes, gazdagon faragott darabok menyasszonyi ládának készültek. A díszítettség a bútordarab árát is befolyásolta, a legszebb, legdíszesebb, egyedi kompozíciót is hordozó szekrényeknél — bár konkrét adatunk nincsen - valószínűsíthető, hogy részben megrendelésre készültek. Különleges a fenti kiétei szekrény középső (4. számú) kompozíciója, de hasonló egyedi ábrázolást találhatunk a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárgyi gyűjteményének egyik darabján is.2B Itt a koporsó formájú tetőn a szimmetrikus mintázatú két kör és stilizált búzamotívumokból álló kompozíció között vázából kinövő 3 virágos virágcsokor alatt két stilizált női alak áll. Gömörből az ácsolt ládákat igen távoli — esetenként több száz kilométerre lévő — piacokra is szállították. Az esetleges nagy távolságot, a szállítás megkönnyítését az ácsolt láda készítésénél is figyelembe vették. Bükkfa deszkáit lehetőség szerint vékonyra faragták, hogy súlya minél kisebb legyen. A szállítás szétszedve történt, a használat előtti összerakást segítő jelek ma is megtalálhatók néhány fennmaradt darabon. A szekrényeket a részletgazdag díszítés tette igazán kedveltté és nehezen utánozhatóvá. Jelentősebb konkurenciával nem is kellett számolnia a gömöri központoknak, szerepük a népi lakás- kultúra átalakulásával szorult vissza, mely az első világháborút követően - a kereskedelmet akadályozó új államhatárok miatt - vált visszafordíthatatlanná. A gömöri szekrénykészítők szaktudása egy sajátos tárgytípusban azonban napjainkig tovább él. Az ácsolt ládák piacának szűkülésével a XIX. század végétől már egyre nagyobb számban készítettek gyermekjátékokat. Ezek közt kiemelt figyelmet érdemelnek a gyermekbútorok, melyeknél - a székek, ágyak, bölcsők, asztalkák mellett - a legkedveltebb és ezzel együtt a legkönnyebben eladható darabok az ácsolt kelengyés ládák mintájára elkészített szekrénykék voltak. Ezek a játék szekrénykék szerkesztésmódjukban, formájukban és díszítésükben az ácsolt ládák kicsinyített másai. Azok a felnőttek, szülők, nagyszülők, akik a szobák bútorzatában már a festett ládát, majd a fiókos kasznit részesítettek előnyben, szívesen vásárolták gyermekeik számára a fiatalkorukban kedvelt, elsődleges, de többnyire másodlagos funkcióban még általuk is használt gömöri szekrényeket. A gyermekjátékok bizonyára több gömöri fafaragó településen is készültek, de a fennmaradt darabok Kiétéhez és Babaréthez köthetők. A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum állandó kiállításán látható darab223 224 a XIX-XX. 223 SZNM. 1988. 28. 1. 224 Lsz. 5115, 1900 körül, BODOROVÁ Ol’ga 2004a. 33. 100
